Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre több kisgyerekes családban téma: nem beszél a gyerek. Pedig élete első 12 hónapjában nagyon sokat tehetünk azért, hogy hamarabb szó jöjjön a kicsik szájára.
A világ minden táján a gyerekek 3 éves korukra általában elsajátítják a beszéd képességét. Talán soha nem gondoltál bele, milyen elképesztően rövid idő ez, ahhoz képest, hogy mire óvodába mennek, mindent ki tudnak fejezni. Sok formában támogathatjuk ebben a kicsiket; többek között azzal is, hogy rájuk nézünk, amikor beszélünk.
Másképp szólsz a kicsihez
Már a csecsemők ráhangolódnak a különböző szociális és nyelvi jelekre, és fiatal agyuk hihetetlen mintafelismerő képességekkel bír. Megtanulják a hangokat és szerkezeteket, ám nagyban segíthetjük a fejlődésüket, ha nem csupán magát a hangot hallja, de a hozzá kapcsolódó szájmozgást és mimikát is.
Biztosan te is észrevetted már, hogy pici gyerekekkel másképp beszélünk, mint a felnőttekkel, és nem csupán a tartalom változik. Jobban artikulálunk, dallamosabbak lesznek a mondatok, akár meg is változik a hangszín, és többet ismételünk.
Ha nem beszél a gyerek, énekelj neki többet
Azonban nemcsak a mondataink és a hangszínünk változik, de a nonverbális eszköztárunk is. Erősebben gesztikulálunk, szinte elmutogatjuk a mondanivalókat, az arckifejezés is változik, sőt, a fejbiccentés vagy a szemöldök mozgása is. Ezeket pedig mind önkéntelenül is összehangoljuk a mondandónkkal. Ily módon a csecsemők nagyon gazdag jelzéseket kapnak az üzenet jelentésével, a szókinccsel, de még a nyelvtani szerkezetekkel kapcsolatban is, pusztán azzal, hogy beszélünk hozzájuk. A csecsemők életük első fél évében gondozójuk szemére koncentrálnak.
A szemkontaktus során a babák információt kapnak a szöveg érzelmi töltetéről, de a fókuszált figyelmet is megélik, így megtanulnak különbséget tenni a fontos és kevésbé lényeges dolgok között.
Nagyjából hat hónapos koruktól viszont elkezdenek részt venni a „társalgásban”; egy-egy magánhangzó és mássalhangzó összefűzésével beindul a gügyögés. Ebben az időszakban viszont a figyelmük a beszélő szeméről a szájára terelődik; fontos változás ez, hiszen összefügg a kisgyermekkori szókincs nagyságával és a nyelvi megértés mértékével. Ez idő tájt fontos, hogy gondozójuk énekeljen is a picinek, hiszen így tovább fenn tudja tartani a gyermek figyelmét, aki látja a gondozója arcát, és a szájmozgását is figyeli.
Segíthet a nyelvtanulásban?
A Developmental Science vizsgálatában babáknak levetítettek egy videót, amelyben egy színésznő beszélt és énekelt is. A szemmozgásukat vizsgálva arra jutottak, hogy ének közben jobban figyelték a szájat a kicsik, mint amikor csak beszélt a szereplő.
Az éneklés még a beszédnél is jobban felhívja a figyelmet a gondozó szájára, ez pedig különösen fontos a gyermek első évének második felében, amikor a picik készülnek kimondani az első szavakat. Ráadásul, éneklés közben hajlamosabbak vagyunk mosolyogni, ami szintén vonzó a csecsemő számára, és erősíti a két fél közötti kötődést.
Mindehhez azonban az szükséges, hogy a gyermek lássa a gondozója száját beszéd közben. Ezért is tartják fontosnak, hogy amikor a gyermekeddel beszélsz, mindig fordulj szembe vele.
Bár a kutatók még korainak tartják kijelenteni, hogy a gyerek könnyebben tanul meg beszélni – illetve később könnyebben tanul nyelveket –, ha figyeli gondozója ajkát, miközben az énekel, de úgy tűnik, a dal különösen jó lehetőség, hogy a gyerek figyelmét a szájra irányítsuk. De az egyértelmű, hogy sokat tehetünk a pici beszédfejlődéséért, ha naponta beszélünk hozzá úgy, hogy szembefordulunk vele, és főleg, ha énekelünk is.
