Ők voltak a történelem legbefolyásosabb törvénytelen gyerekei

Olvasási idő kb. 4 perc

Manapság már senki nem kapja fel a fejét, ha kiderül: egy gyerek szülei valójában nem házasodtak össze, „csak” együtt élnek. Régen azonban nagyon is fontos volt, hogy a származás „törvényes”, azaz házassággal szentesített legyen.

Egyes elképzelések szerint ennek az elvárásnak is a patriarchátus áll a hátterében. Hiszen az évszázadokkal ezelőtt is minden esetben nyilvánvaló volt, ki a gyermek anyja, az apa kiléte viszont a DNS-tesztek előtt esetenként, hogy finoman fogalmazzunk, kétséges lehetett. A házasságon kívül született gyerekeket sokszor megvetés, megbélyegzés sújtotta, aminek a nyelvben is akadt nyoma: zabigyereknek, fattyúnak, kevésbé dehonesztálóan törvénytelen gyereknek, szerelemgyereknek vagy házasságon kívül született gyereknek nevezték őket.

A törvénytelen gyerekek helyzete

„A’ kik törvénytelen ágybul származnak, a’ vérség javaiban, díszeiben nem részesülnek; nevet, nemességet, czímet, örökséget nemzőik után nem nyernek. Hanem tartani őket és nevelni szülőik tartoznak; mert ez természetes kötelesség, melyet semmiféle törvény meg nem vonhat” – írta 1845-ben Frank Ignác jogász, királyi tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Annak ellenére – vagy éppen azért? –, hogy nemesi címre, hivatalos örökségre ezek a gyerekek nem számíthattak, sokan közülük igyekeztek bebizonyítani: semmivel sem kevesebbek, mint a „törvényesen” születettek. Lássunk erre néhány példát!

Hódító Vilmos (középen), féltestvéreivel. Korabeli ábrázolás
Fotó: Wikimedia Commons

Hódító Vilmos

A mai brit királyi család legelső őse, I. (vagy Hódító) Vilmos I. Róbert normandiai herceg és szeretője, egy Herleva nevű nő fiaként látta meg a napvilágot 1035-ben. Herleva származását illetően nincs pontos ismeretünk: édesapja egyesek szerint tímár volt, mások szerint temetkezéssel foglalkozott, de egy bizonyos: nem bírt nemesi ranggal. Amikor Vilmos nyolcéves volt, apja egy jeruzsálemi zarándokút során életét vesztette, és Vilmos rebellis módon igényt tartott a Normandia hercege címre. Egy ideig különböző nagyurak politikai játékszerének számított, később azonban származása arra ösztökélte, hogy jelentkezzen Anglia trónjáért, amit 31 évesen meg is szerzett a hastingsi csatában.

Lucretia Borgia

A történelem egyik legismertebb női intrikusa, Lucretia Borgia a 15. században született, Rodrigo Borgia, a későbbi VI. Sándor pápa és szeretője, Vannozza Cattanei törvénytelen leányaként. Nem ő volt a kapcsolat egyetlen gyümölcse: Vannozza még három fiút szült a bíboros-pápának, de mind neki, mind VI. Sándornak egyéb kapcsolataikból is születtek gyermekeik. Lucretia háromszor ment férjhez, hírhedt méregkeverőnek számított, és pletykák kaptak szárnyra féltestvéreivel folytatott viszonyáról is. Ma már lehetetlen ellenőrizni, mindebből mi igaz, de az biztos, hogy Lucretia a korszakban nem megszokott módon élt: olvasott, divatosan öltözködött, szeretőket tartott, és a hatalom is nagyon vonzónak bizonyult a számára.

Leonardo da Vinci szintén törvénytelen gyereknek számított
Fotó: Westend61 / Getty Images Hungary

Leonardo da Vinci

Minden idők egyik leghíresebb művésze, a Mona Lisa festője maga is házasságon kívüli gyermekként született – sőt, hivatalos családneve sem volt. 1452-ben született, a Vinci városa melletti Anchianóban, ser Piero közjegyző-földbirtokos és Caterina, egy fiatal parasztlány kapcsolatából.

Idézőjel ikon

Teljes neve Leonardo di ser Piero da Vinci volt, ami annyit tesz: Leonardo, ser Piero, Vinci jegyzője fia.

Ötéves koráig édesanyjával élt, majd apja családjának birtokára költözött, ahol szerencsére nem éreztették vele törvénytelen származását, sőt: megtanult írni, olvasni és számolni – illetve, mint az köztudott, festeni is, méghozzá zseniálisan.

Francisco Pizzarro

A spanyol konkvisztádor (akire az inka birodalom meghódítójaként emlékezhetünk) szintén a 15. században élt. Apja, a gyalogsági ezredes Gonzalo Pizarro Rodríguez de Aguilar az azték birodalmat meghódító Hernán Cortés rokona volt, de soha nem ismerte el, hogy Francisco az ő fia lett volna. A konkvisztádor édesanyja szegény, helybéli lány volt, Pizzarro vele és mostohaapjával, valamint mostohatestvérével nőtt fel, nyomorúságos körülmények között.

Idézőjel ikon

Gyerekként disznópásztorkodott, iskolába nem járhatott, élete végéig írástudatlan maradt.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy inkább katonának állt: először Itáliában harcolt, majd az Újvilágba hajózott, ahol végül az inka birodalom meghódítójaként beírta magát a történelemkönyvekbe – más kérdés, hogy a kegyetlenségéről és könyörtelenségéről közismert európait ma Peruban gonosztevőnek tartják, akinek még a szobrát is áthelyezték Lima főteréről egy kevésbé forgalmas utcába.

Fidel Castro szülei sem voltak házasok, amikor megszületett
Fotó: David Hume Kennerly / Getty Images Hungary

Fidel Castro

A kubai diktátor 1926-ban jött a világra. Édesapja a spanyol–amerikai háború veteránja, Ángel Castro y Argiz, Galíciából vándorolt ki Kubába, ahol cukornádültetvényét igazgatta. A farmon állattenyésztéssel is foglalkozott, majd különböző üzleteket nyitott: vágóhídja éppúgy volt, mint péksége. Haiti munkásokkal dolgoztatott (sokak szerint jómódja az ő kizsákmányolásukból eredt), közben pedig házassága kudarcba fulladt. Ekkor kezdett viszonyt házvezetőnőjével, a Kanári-szigetekről származó Lina Ruiz Gonzálezzel, akit később feleségül is vett. Hét gyermekük született, köztük Fidel, aki gyakran tört borsot neveletlen viselkedésével tanárai és apja orra alá. Bentlakásos iskolákban tanult, mivel apja fontosnak tartotta, hogy bár neki nem volt lehetősége gyerekként a tanulásra, gyermekei számára biztosítsa azt. Fidel Castrót a paragrafusoknál viszont jobban izgatták az ideológiai kérdések és a szocialista forradalom – amelyben haláláig hitt.

A lista természetesen nem teljes: lehetne még sokakat említeni Boccacciótól kezdve a hírhedt inkvizítoron, Tomas de Torquemadán keresztül Eva Perónig, vagy ha a magyar vonatkozást sem akarjuk figyelmen kívül hagyni, Krúdy Gyulától Victor Vasarelyn át akár Kádár Jánosig. Egy bizonyos: a származás és a neveltetés sokszor meghatározza egy gyermek életét, az elmúlt évszázadokban pedig azt is megszabta, a környezete hogyan tekintett rá. Így vagy úgy, a felsoroltak mindegyike legyőzte a megbélyegzettséget, és bebizonyította: „törvénytelen” gyerekként is emlékezni fog rá az utókor.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.