Ilyen volt gyereknek lenni az ókori Rómában

Olvasási idő kb. 4 perc

Az a gondtalan gyermekkor, amit ma ideálisnak tartunk, nagyon sokáig nem létezett: még a 20. század elején is gyakran fizikai munkára fogták a gyerekeket. Nem volt ez másképp az ókori Rómában sem: amint járni tudott egy kisgyerek, különböző feladatokat kapott.

A gyerekektől – akár plebejusok, akár patríciusok sarjairól volt szó – elvárták, hogy engedelmeskedjenek az idősebbeknek, életkorukhoz mérten vegyék ki részüket a ház körüli munkából, és készüljenek fel arra, hogy a Római Birodalom kötelességtudó állampolgáraivá váljanak. Az ókori római gyerekeket már akár 11 éves korukban felelősségre lehetett vonni büntetőügyekben, sőt, akár eljegyzést is köthettek. Már aki megérte ezt a kort: a történészek becslése szerint a római gyerekek 30-50%-a meghalt tízéves kora előtt.

Talizmán védte őket a rontástól

A betegségek, hiányos táplálkozás és a korlátozott orvosi ellátás állandó fenyegetést jelentettek a legkisebbek számára. A magas csecsemőhalandóság miatt a névadásra sem közvetlenül a születés után került sor: 

a lányok nyolc, a fiúk kilencnapos korukban kaptak nevet.

Ekkor a szabad római polgár újszülött gyermeke körül összegyűltek a családtagok, a csecsemő pedig különböző ajándékokat és egy úgynevezett bullát kapott. Ez egy nyakba akasztható talizmán volt, amit a szegényebbek bőrből, a gazdagabbak aranyból készült tokban hordtak, és azt a célt szolgálta, hogy viselőjét megvédje a rontástól. A fiúk 17 évesen, férfivá avatásuk idején vették le a bullát (ekkor kapták a szabad rómaiak hagyományos öltözetét, a tógát), a lányok pedig házasságkötésük idején.

A római gyerekek tunikát, a 17. életévüket betöltött fiúk és a felnőttek pedig tógát hordtak
Fotó: Dea Picture Library / Getty Images Hungary

A fiúkat 7 éves kortól az apa nevelte

A megkérdőjelezhetetlen hatalommal rendelkező apa, a pater familias fontos gesztusa volt, hogy születése után magához emelte az újszülöttet. A csecsemők és a kisgyerekek életében az első hét évben a döntő szerep az anyának jutott: tőle tanulták meg a nyelvet, a hagyományokat, a magatartási normákat. A Kr. e. 300-ig tartó korszakban, amikor még nem igazán létezett intézményes nevelés, hétéves korban az apa vette át fia nevelését: megtanította írni, olvasni, számolni, valamint az alapvető római törvényekre és kötelességekre. Később, serdülőként a római fiúk elkísérték apjukat a Forumra, ahol megfigyelhették, hogyan zajlik a törvénykezés és a szavazás.

Katonai virtus

A rómaiak számára a legfontosabb erény a bátorság, a virtus volt. Ennek megfelelően a fiatal fiúk katonai táborokban készültek fel a harci eseményekre; ifjabb Plinius így jellemezte ezt az időszakot: „Régen az volt a gyakorlat, hogy az öregebbektől tanultuk meg – nemcsak a fülünk, hanem a szemünk segítségével –, hogy nemsokára nekünk is mit kell cselekednünk, majd pedig – hasonló módon – átadnunk a még ifjabbaknak.

Idézőjel ikon

Ezért az ifjak mindjárt katonai szolgálatot is teljesítettek hogy megszokják engedelmeskedés közben a parancsolást, s másokat követve a vezérkedést.

Azután a tisztségekre pályázva ott álldogáltak a tanácsház kapuiban, s először nézői voltak a nyilvános tanácskozásnak, csak később résztvevői. Az apja kinek-kinek egyben tanítója is volt, s ha nem volt apja, valamelyik tekintélyesebb és idősebb senator vállalta el az apa szerepét.”

Ókori római iskola (ludus)
Fotó: Wikimedia Commons

A római gyerekek iskolája: a ludus

A Római Birodalomban, annak terjeszkedése után, kevésnek bizonyult a családban zajló nevelés. Magániskolák, ludusok alakultak, amelyek tandíjért cserébe vállalták az oktatást. Ne gondoljuk azonban, hogy ezek fényűző intézmények lettek volna:

legtöbbször csak az utcán kerítettek el egy sarkot az iskola számára, ahová a gazdagabb családok gyerekeit rabszolgák kísérték el.

A diákok elefántcsontból készült betűk segítségével ismerkedtek az olvasással, a római számokkal való nehézkes számolást pedig abacus tette számukra egyszerűbbé. Íróeszközük, a stilus segítségével fatáblára öntött viaszba rótták betűiket.

A rómaiak az önuralmat, a szívósságot és az engedelmességet alapvető erénynek tekintették, s ez visszaköszön nevelési elveikben is. A római szerzők sokszor kifejtették írásban nézeteiket a témáról, de Quintilianus volt az egyetlen, aki a verést károsnak tartotta. Az iskolában is gyakran előkerült a fűzfavessző (ferula) és a súlyosabb vétségek után használt korbács (flagellum) mint fegyelmezési eszköz.

Továbbtanulás római módra

A ludus után a gazdagabb családok fiai grammatikai iskolába járhattak, ahol latin és görög nyelvtant, valamint költészetet és irodalmat tanultak. 16 évesen következhetett a retorikai iskola, ahol a megfelelő szónoki képességekre tehettek szert.

Annak, aki derék, megbecsült római polgár vagy köztisztviselő akart lenni, ügyelnie kellett arra, hogy elsajátítsa a hét szabad művészetet.

A septem artes liberales közé tartozott a grammatika (nyelvtan), a retorika (szónoklattan), a dialektika (logika), az aritmetika (mennyiségtan), a geometria (mértan), az asztronómia (csillagászat) és a zeneelmélet. Aki még ezután is tanulni vágyott, Athénba vagy Rodoszra utazott, hogy egy filozófus mellett képezze tovább magát, esetleg egy ügyvéd mellett sajátította el a jogi tudnivalókat.

Lányok egy római domborművön
Fotó: Wikimedia Commons

A lányok előtt zárva voltak az iskolák

Mindez természetesen csak a szabad emberek fiaira vonatkozott. Rabszolgák vagy lányok esetében szó sem lehetett arról, hogy hosszas tanulmányokat folytassanak: a lányok legfeljebb a ludusba járhattak, utána pedig a legfontosabb feladatuk az volt, hogy erényes feleségek és jó anyák, igazi római matronák váljon belőlük. Az előkelő családok, a patríciusok lányai édesanyjuktól vagy rabszolgáktól tanultak énekelni, táncolni és lanton játszani, a szegényebb lányok élete viszont innentől kezdve a háztartás vezetésével telt.

Római gyerekek játék közben
Fotó: Wikimedia Commons

Játékok és ünnepek

A gyerekek életét természetesen nem töltötte ki teljes egészében az iskola: napi hat órát töltöttek a ludusban, hazaérve pedig házitanítójukkal gyakoroltak. Ami a játékokat illeti, óriási volt a különbség szegények és gazdagok között. A szegényebb családok gyermekei állatok bokacsontjaival, labdával, karikával, kockákkal játszottak, a gazdagabbak pedig akár apró, kecskék által húzott szekeret is birtokolhattak játékszerként. 

A patriarchális berendezkedés a játékokban is visszaköszönt: a fiúk fakardokkal imitálták a harcot, a lányok pedig agyagból vagy elefántcsontból készült babákat dédelgettek.

Ünnepnapokon nem kellett iskolába menniük: a Parentalia alkalmával a családok agyerekekkel együtt meglátogatták őseik sírjait, hogy tisztelegjenek a halottak előtt. A gyerekek decemberben részt vehettek a Saturnalia fesztiválon is, ami bizonyára nagy esemény lehetett: zenével, tánccal, lakomával, ajándékokkal ünnepelték Szaturnusz istent.

Ha szívesen olvasnál arról is, milyen volt a rabszolgák élete az ókori Rómában, ezt a cikketajánljuk.

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Elhunyt Edith Eva Eger

Elhunyt Edith Eva Eger író, klinikai pszichológus, A döntés című könyv szerzője. A magyar származású holokauszt-túlélő 98 éves volt.

Testem

Ezekben az esetekben lehet szükség EMG vizsgálatra

Az EMG-vizsgálat az izmok működését méri, és gyakran idegvezetéses vizsgálattal együtt segít feltárni az idegek, az izmok és a köztük lévő kapcsolat zavarait. Mutatjuk, milyen tünetek esetén lehet rá szükség.

Világom

Titokzatos erők mozgatják a Halál-völgy vándorló köveit: több száz méteres nyomot hagynak a sivatagban

A Death Valley Nemzeti Park egyik legkülönlegesebb és legtitokzatosabb helyszíne a Racetrack Playa, amely évtizedeken át megoldatlan tudományos rejtély színtere volt. Az első pillantásra sivár és élettelen terület egy szokatlan jelenség miatt vált világhírűvé: vándorló kövei megmagyarázhatatlan módon akár több száz métert is megtesznek – maguktól.

Mindennapi

Ez lesz az át nem vett mandátumok sorsa

A választási eredmények kihirdetését követően még mindig nem dőlt el véglegesen, hogy kik foglalják majd el helyüket az új Országgyűlésben, miután több vezető politikus is bejelentette, hogy nem veszi át mandátumát.

Világom

Kvíz: felismered ezeket az olasz édességeket?

Olaszország nemcsak a pizzáról és a tésztákról híres, hanem a világ egyik leggazdagabb édességkultúrájával is büszkélkedhet. A „dolce vita” hazájának számos édessége mára meghódította az egész világot.