Ez a legfontosabb szó a világon, mégis keveset használjuk

Olvasási idő kb. 4 perc

Szeretlek: mindössze nyolc betű, de egy egész életet meghatároz. Így vagy úgy: merthogy nagyobb eséllyel leszel boldog felnőtt, ha nem felejtik el gyerekkorodban elmondani neked, sőt, éreztetni veled, hogy mennyire szeretnek. Ha viszont nem hallod nap mint nap, akkor valami lesz. Olyan, ami neked nem jó.

Sosem felejtem el, milyen szeretet öntött el, amikor megtudtam, hogy kisbabánk lesz. A nap mint nap elárasztó szeretetcunami kitartott kilenc hónapig, majd amikor megszületett a kislányom, majd a kisfiam, ez még csak fokozódott. Egyszerűen nem tudtam nem kimondani vagy milliószor, hogy szeretlek! Pedig, mint kiderült, ez nem is annyira természetes.

Szeretlek: egy szó, nyolc betű

Nem mondom, hogy nincsenek nehézségeim, ha úgy tetszik, defektjeim, de tudom, hogy az, ami vagyok énként, feleségként és anyaként, az jobbára azért van, mert engem mindig szerettek a szüleim. Nem csak éreztették, mondták is. Legtöbbször úgy, hogy közben öleltek is. Tudom, hogy ez a kortársaim között többeknek nem adatott meg: közülük jó páran küzdenek azzal, hogy nem tudják kifejezni az érzéseiket, és értetlenül állnak azok előtt, akik kitárt karokkal penderülnek melléjük. Ismerek viszont olyat is, aki pont azért kiabálja a világba a szeretetet, mert neki soha nem mondta senki, hogy szeretlek. Pedig csak nyolc betű. 

Van olyan, akinek gyerekként sosem mondták azt a szót a szülei, hogy szeretlek
Fotó: mrs / Getty Images Hungary

Csak néhány másodperc

Milliószor morfondíroztam már azon, hogy mitől lehet olyan nehéz kiejteni ezt az egyszerű, néhány másodperc alatt kimondható, világot jelentő szót.

Mindannyiunknak akkora szüksége van rá, mint az éltető levegőre.

Ha lennék olyan nagy és bátor, hogy kiegészíthetném az állampolgári jogaink sorát, akkor első helyre vésném: a gyermeknek joga van mindennap azt hallani a szüleitől, hogy szeretlek. Sokat változtunk az idők során, ez tény. Mert már szerencsére ritkábban nőnek fel úgy gyerekek, hogy azt hallják,

Idézőjel ikon

anyámasszony katonája lesz, ha ügyülibügyülizünk neki.

Miért, milyen gyakran, miért nem?

Készült egy online felmérés az Apaidő jóvoltából, amelyben közel négyszáz szülőt kérdeztek meg arról, miért mondják és miért nem mondják, milyen gyakran mondják, és milyen más eszközökkel fejezik ki a gyermekük iránt érzett szeretetüket. Kiderült, hogy a 19–20. századhoz képest valóban jelentős változás látszik ezen a területen, ugyanakkor még mindig van több mint 20 százalék, amely egyáltalán nem mondja ki, mit érez. De vajon mitől függ, hogy megnyilatkozunk a gyermekeink felé vagy sem?

Ma már több szülő nyilatkoztatja ki az érzéseit a gyerekei irányába
Fotó: Thanasis Zovoilis / Getty Images Hungary

Visszafogott 50 fölöttiek

Mint kiderült, az is közrejátszik abban, hogy szeretünk-e szabadon vagy sem, hogy hány éves szülőként mondjuk ki, amit anyaként és apaként jó lenne mindenkinek kimondania. A felmérés szerint a mai kisgyermekes, fiatalabb szülők számára már egyértelműen fontos, hogy rendszeresen verbalizálják az érzéseiket a gyermekeik felé.

Idézőjel ikon

Megnyugtató, hogy a kérdőívet kitöltő 40 év alatti szülők 99 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen mondja a gyermekének, hogy „szeretlek”.

A számok azonban másképp alakulnak az ötvenesek esetében. Az ő korosztályuk csupán 78 százaléka használja rendszeresen a mindössze nyolcbetűs, világot jelentő szót a gyermeke irányában, és közöttük még mindig vannak olyanok, akik sosem mondják ki. Így tesz a 18 évesnél idősebb gyermekkel rendelkező, átlagosan 55 év körüli szülők 14 százaléka is. 

A fiúk kevesebbet hallják

Meglepő, de igaz, hogy ebben is különbség van lányok és fiúk között, pontosabban még mindig él az a sztereotípia, hogy a lányok többet hallják a „szeretlek” szót, mint a fiúk, a megkérdezettek szerint legalább 10-15 százalékkal gyakrabban. A válaszadók – akik közel 90 százaléka nő – többségében úgy látják, hogy a fiúgyermekek csupán 20 százaléka hallja naponta a szüleitől, hogy szeretik őket.

És ez valahol annyira szívfacsaró!

Ha olyan nagy és bátor lennék, akkor én azért is harcolnék, hogy a kisfiúk is ugyanúgy sírhassanak, ha fáj valamijük, hogy ne legyen katonadolog az az elesés, hanem legyen inkább helyette ölelés és sok-sok szeretlek.

A fiúknak is ugyanannyi szeretet jár, mint a lányoknak
Fotó: Jose Luis Pelaez Inc / Getty Images Hungary

Vissza a szigetről

Nem mondom, hogy szülőként mindent jól csinálunk. És azt sem mondom, hogy néha nem menekülnék el futva egy lakatlan szigetre a visítások, a civakodások és a reggeltől estig tartó „Anyaaa, figyelj!”-ek elől, de amint odaérnék, már venném is visszafelé a jegyet hozzájuk, mert mondanom kell nekik, hogy mennyire szeretem őket. És nemcsak azért, mert nyolc betű, és mert könnyű kimondani, hanem azért, mert olyan szükség van rá, mint az éltető levegőre. Nekik, nekem, nekünk. A világnak.

Ha kíváncsi vagy, hogy a szereteten kívül mit kaphatunk szüleinktől, olvasd el az alábbi cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?

VIP

Kreatin nőknek: tényleg hízunk tőle, vagy segít a fogyásban?

A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?