Ha jól emlékszem voltam gyerek, és akkor is létezett már pénz a világon. De azt már nem tudom, mikor is tudatosodott bennem, hogy az mire is való vagy hogy is működik. Most se tudom persze igazán, de Effet nagyon izgatja, hogy pénzt szerezzen.
És a módszerei is megvannak rá...
Szerencsére az még nem téma nálunk, hogy legyen-e és mennyi a zsebpénze. Eff is és Jé is teljesen kiszolgáltatott, abszolút mértékben tőlünk függ az anyagi helyzetük. Mondjuk egy másfél meg egy négy és fél éves gyereknél azt hiszem, ez így is van rendjén. De vannak helyzetek, amikor szóba kerül a pénz, és elég nehéz dolog megértetni egy gyerekkel, hogy miként is működik ez a dolog.
Esténként ugyebár eleve mindig az a kérdés fogad: Apu, hoztál valamit? És akkor mondom, hogy nem, mert ki se mentem az irodából, vagy azt, hogy nem, mert most nincs pénzem. És a másodikat nem igazán érti...
Alaptőke
Befektetési tervek
Na, az elköltés tekintetében aztán Eff igazán nagyravágyó. Ráadásul lassacskán nem is olyan kevés lóvéról van szó. Időnként emelgeti a perselyt, hogy milyen nehéz, meg bele akar kukkantani. De azt nem lehet, csak ha tele lesz. És tényleg elég nehéz. Egyrészt, mert sokszor elhangzik az a bizonyos szó, másrészt például anyám túlzottan nagyvonalú. Nem csak egyet dob be, és igen százast, sőt talán kétszázast is láttam már beesni!
Az elsődleges elköltési célpont természetesen játék. Mondjuk, szívesen venne magának egy olyan robotot, amilyen most is van, és azt mondja, hogy pajo pajo. (Ami igaziból fire! fire!) Csak a mostaninak már csak egy lába, fél szeme van, és elég ramaty az állapota. De vannak nagyobb horderejű tervek is. Szerinte, ha én is, meg Á is, meg ős is összeszednénk az összes pénzünket, akkor vehetnénk egy szállodahajót, amilyet a Dunán szoktunk látni. És akkor nem lenne más dolgunk, csak egész nap üldögélnénk, meg hajókáznánk.
Nem is akkora hülyeség.
