Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A teljesség kedvéért most bemutatjuk a kórházi szülés menetét is. Mire számítsunk a szülőszobában?
A fájások 10-15 percenkénti jelentkezése, illetve a magzatvíz elfolyása esetén haladéktalanul el kell indulnia a kórházba annak, aki a szülésnek ezt a módját választja.
Minden esetben azonnal mentőt kell hívni, és kórházba kell menni, ha a terhesség vége felé vérzés jelentkezik, ez ugyanis a méhlepény leválásának jele lehet, ami közvetlen életveszélyes állapotot jelenthet az anya és a magzat számára is.
Előkészületek
A kórházba beérve megvizsgálják, hogy a magzat szívverése milyen, hogy tiszta-e a magzatvíz, illetve, hogy mennyire van nyitva a méhszáj. A szülész ez alapján tudja megállapítani, mennyi idő van hátra a szülésig, és hogy komplikációmentes szülés várható-e. Ha a magzatvíz nem tiszta, hanem barnás, az azt jelenti, hogy a magzat az anyaméhben valamilyen okból stresszállapotban van, és emiatt székletet ürít a magzatvízbe. Ez eleve kockázati tényezőnek számít, és az is előfordul, hogy nem látják előre, hogy a magzatvíz véres vagy „meconiumos”, mert a magzat feje elé szorult víz – amit a szülész vizsgál – még tiszta volt, amikor az elöl fekvő rész beilleszkedett.
Az előkészítés része még a vizsgálaton kívül a borotválás és a beöntés, ami azt a célt szolgálja, hogy az orvos jobban lásson, illetve, hogy a magzat tiszta környezetbe születhessen meg. Természetesen vissza lehet utasítani az előkészítést is, mint bármilyen kezelést vagy ellátást, ami nem közvetlenül az anya vagy a magzat életének a megmentését célozza. Ehhez A leendő édesanyát megfelelően (érthetően) kell tájékoztatni az állapotával kapcsolatban.
A szülőszobában
Ezután a leendő anyuka a szülőszobára kerül, ahol vajúdni kezd. Ezalatt az idő alatt folyamatosan, vagy nagyon gyakran figyelik a magzat szívműködését az anyuka hasára tehető kis koronggal (CTG: kardiotokográf), mert ha a magzat állapota ebben a kritikus időszakban romlik, azonnal császármetszést kell végezni, és megmenteni a magzat életét. Az, hogy mennyi ideig hagynak vajúdni egy nőt, attól függ, milyen gyorsan halad előre a szülés. Nem célszerű a szülő nőt 10-12 óránál tovább vajúdni hagyni, mert annyira kimerülhet, hogy nem lesz ereje megszülni a gyermekét. Általában 6-8 órát várnak, és ha nem halad előre a szülés, oxitocint adnak, ami erősíti a méhösszehúzódások erejét, ezáltal segíti a gyermek megszületését.
Fájdalomcsillapítás
Természetes szülésnél - ugyancsak visszautasítható - epidurális fájdalomcsillapítást szoktunk alkalmazni (erről bővebben lásd: webbeteg.hu), ami egy gerincközeli érzéstelenítés. (Egy kis tűvel bejutnak a gerincvelő burkát körbevevő résbe, és egy kicsi műanyag kanült vezetnek be.) Ennek előnye, hogy míg a fájdalmat megszünteti, a mozgást nem gátolja, tehát a méh össze tud húzódni, és a szülés természetes úton halad tovább. Császármetszéshez spinális érzéstelenítést használnak, melynek során a burok alá, közvetlenül a gerincvelő mellé juttatják a gyógyszert, ami nem csak fájdalmat csillapít, hanem a méhösszehúzódásokat is leállítja (gátolja a mozgást a mellkas szintje alatt), hogy a császármetszést ne akadályozza a mozgó méh.
Gátmetszés
A kitolási szakaszhoz érve gyakran alkalmaznak gátmetszést, főleg az első szülés alkalmával, mivel általában túl szűk a szülőcsatorna kijárata ahhoz, hogy a baba feje kiférjen anélkül, hogy a szövetek maguktól repednének szét. Természetesen a gátmetszést is vissza lehet utasítani, de sokkal fájdalmasabb és veszélyesebb, ha a szövetek maguktól repednek, és ebben az esetben a gyógyulás is sokkal hosszadalmasabb. Második, harmadik szülésnél általában van mód a gátvédelemre is, vagyis arra, hogy a szülésznő a kezével tágítsa a megfelelő részt.
Amikor a baba kibújt, megvárják, hogy a méhlepény is megszülessen, majd ellátják a babát (köldökcsattal, illetve szemcseppel egy gyakori baktérium, a Chlamidia ellen) és a mamát (ha volt gátmetszés, varratokkal). A fájdalomcsillapítás erre a részre is érzéstelenítést biztosít. Ezek után egy órán át megfigyelik az édesanyát a szülőszobán, hogy nincs-e szülés utáni vérzése, ez ugyanis szintén nagyon veszélyes, akár az anya életébe kerülhet.
Az egészséges magzat is elakadhat - az oxigénhiány következményei
Az otthonszülésnek ezúttal a szülő nőre és a gyermekre való veszélyeit ismertetném, hiszen a kórházban én - sajnos - többnyire a nem komplikáció-mentesen lezajlott otthonszülések következményeivel találkozom. Szeretném leszögezni, hogy magát az otthonszülést nem tartom rossz dolognak. Ahogy arról már volt is szó, léteznek olyan fejlett országok, ahol ezt biztonságosan meg lehet tenni, mert adottak a feltételek hozzá. Azonban nem árt tudni, hogy egy komplikációmentesnek induló szülésnél is bármikor bekövetkezhet olyan esemény, hogy azonnali életmentő beavatkozásra lesz szükség. Néhány dolgot a terhesgondozással sem lehet kiszűrni, illetve kizárni. Például egy egészséges magzat is elakadhat a szülőcsatornában, vagy szülés után felléphet egy atóniás vérzés, ami nagyon gyorsan az anya halálát okozhatja. De a leggyakoribb eset, ami egyben a legszomorúbb is, hogy megszületik egy teljesen egészséges kisbaba, és a születés után nem sír fel rögtön, vagyis nem vesz levegőt. Ilyenkor egy kórházban azonnal ellátják, maszkkal-ballonnal lélegeztetik egy kis ideig. A legtöbb esetben ez egy-két perc alatt megoldja a problémát, és utána az újszülött magától veszi a levegőt. Ha a levegőt nem biztosítják a megszületett gyermeknek azonnal, minden egyes perccel nő a visszafordíthatatlan agykárosodás és halál esélye.
Az pedig számomra végképp felfoghatatlan, hogy hazánkban egyes helyeken miért nem alkalmazzák ezt az egyszerű, könnyen alkalmazható eszközt legalább addig, amíg a mentő kiér, ezzel megmentve meg az újszülött életét, és elkerülve a súlyos agykárosodást a babánál. A két legutolsó eset, amikor otthon született gyermek került az osztályra, ahol dolgozom, zavartalan terhességnek indult. Mindkét gyermeket oxigénhiányos állapot miatti súlyos agykárosodással kezeltük.
