Sorozatunk saját babonáinkról kíván megemlékezni, az eredeti, Kárpát-medencei babonákról, amelyek kétségtelenül vannak annyira érdekesek, mint példáual a karibiak vagy az afrikaiak, mégis kezdenek feledésbe merülni. Nem akarjuk őket sem népszerűsíteni, sem cáfolni - beérjük annyival, hogy megemlékezünk róluk. Amíg még van miről.
A most következő két jósjel szinte állami monopóliumnak számít: a lóhere és a szerencsemalac egyértelműen a lottótársaságok hatáskörébe kerültek. És nem is csoda, hogy az évszázadok óta szerencsét hozó jelképekkel azt reklámozzák, amit: egy ötös találat valóban nagyobb ritkaság az ember életében, mint a négy- vagy ötlevelű lóhere. Malacot már gyakrabban fogyasztunk. Főleg szilveszterkor divatos - a mindenkit idegrohamba kergető sípok is a malacvisítást hívatottak utánozni.
A szerencsemalac babonája valószínűleg egyrészt onnét származik, hogy az Alföldön kocát látni malacaival együtt jó jel. Szent igaz, ha a sajátunk, akkor még jobb. Ezen az alapon a kanászok a legszerencsésebb emberek a Duna-Tisza közén. És ki vonná kétségbe, hogy akinek malaca van, annak jó? Akár meghízlalja, akár megsüti, mindenképpen jól jár. Sőt, jóllakik.
A soklevelű lóherével kapcsolatban már kissé árnyaltabb a helyzet. Távolról sem ilyen logikus. A lóherével kapcsolatos hiedelmek egyértelműen kelta, jobban mondva ír eredetűek. Az ókor jelentős részében a kelták egész Európában mindenhol előfordultak, de lassan Galliába-Skandináviába, később a brit szigetekre szorultak, sőt, a korai keresztény időkre már csak az ír szigeten és a skót felföldön élhettek zavartalanul és gyakorolhatták a druida hitet – mi több, egy időben a keresztény vallással párhuzamosan!
Írországban, amelyet egyébként nem véletlenül neveznek „Zöld Szigetnek” nem is a négylevelű lóhere hoz szerencsét - az egészen egyszerűen az írek nemzeti jelképe. Náluk öt levél kell, hogy legyen a száron, hogy kellemes jósjelnek számítson a növény. Végignézve az ír történelmet, bizony, nem is mondhatjuk, hogy szegényeknek valaha is túl sok szerencséjük lett volna - a legutóbbi időkig. Hiába, az ötlevelű lóhere a négylevelűnél is ritkább.
• Az ördög bibliája
• Tükörcserepek
• Asztali szerencsétlenségek
• Nők a sötétben
• Belzebub ölebe
