Több mint hatszáz fős mintán végezték el azt a kísérletet, melynek során a yorki egyetem kutatói kiderítették, ha az embert viszontagságos körülmények közé helyezik vagy tartósan stresszhatásoknak teszik ki, akkor meg fog nőni az egyén hajlama az idealisztikus magatartásra. A kutatás során a hatszáz résztvevőt stresszes, illetve teljesen semleges helyzetekbe hozták, ezt követően pedig kikérdezték őket személyes meggyőződéseikről, céljaikról, illetve arról, hogy hogyan értékelik saját vallásos meggyőződésüket.
A tanulmányok azt mutatják, hogy az ilyen helyzeteket követően mindenki sokkal jobban ragaszkodik az ideáljaihoz, és ha valaki esetleg vallásos, akkor hajlamosabb hitében nagyobb meggyőződést mutatni, mint a helyzet előtt. A kutatássorozatban résztvevők jelentős része a számukra nehéznek, vagy éppen megoldhatatlannak bizonyuló feladatok hatására, eldönthetetlen dilemmák megjelenésekor vagy feloldhatatlan párkapcsolati bizonytalanságokra egységesen fordultak eszmei célok felé. A tudósok azt is kimutatták, hogy az eleve bátrabb, merészebb lelki alkatú emberek, akik jobb önértékeléssel bírnak, jóval nagyobb eséllyel fordulta a szélsőségek felé, mint félénkebb társaik.
A jelenség oka a kutatássorozatot vezető Ian McGregor, a Yorki egyetem pszichológiai tanszékének egyik oktatója szerint a Reactive Approach Motivationnek (RAM) köszönhető, mert ebben az állapotban a személyek kitartóak és makacsok lesznek, erősnek érzik magukat, és sokkal könnyebben tudnak bizonyos dolgokra koncentrálni.
