A stressz lehet a vallási fundamentalizmus okozója

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A bizonytalanság és a tartós stressz könnyen idézhet elő idealisztikus, a szélsőséges vallási magatartáshoz hasonló viselkedést – derítették ki egy kutatás során.

Több mint hatszáz fős mintán végezték el azt a kísérletet, melynek során a yorki egyetem kutatói kiderítették, ha az embert viszontagságos körülmények közé helyezik vagy tartósan stresszhatásoknak teszik ki, akkor meg fog nőni az egyén hajlama az idealisztikus magatartásra. A kutatás során a hatszáz résztvevőt stresszes, illetve teljesen semleges helyzetekbe hozták, ezt követően pedig kikérdezték őket személyes meggyőződéseikről, céljaikról, illetve arról, hogy hogyan értékelik saját vallásos meggyőződésüket.

A tanulmányok azt mutatják, hogy az ilyen helyzeteket követően mindenki sokkal jobban ragaszkodik az ideáljaihoz, és ha valaki esetleg vallásos, akkor hajlamosabb hitében nagyobb meggyőződést mutatni, mint a helyzet előtt. A kutatássorozatban résztvevők jelentős része a számukra nehéznek, vagy éppen megoldhatatlannak bizonyuló feladatok hatására, eldönthetetlen dilemmák megjelenésekor vagy feloldhatatlan párkapcsolati bizonytalanságokra egységesen fordultak eszmei célok felé. A tudósok azt is kimutatták, hogy az eleve bátrabb, merészebb lelki alkatú emberek, akik jobb önértékeléssel bírnak, jóval nagyobb eséllyel fordulta a szélsőségek felé, mint félénkebb társaik.

A jelenség oka a kutatássorozatot vezető Ian McGregor, a Yorki egyetem pszichológiai tanszékének egyik oktatója  szerint a Reactive Approach Motivationnek (RAM) köszönhető, mert ebben az állapotban a személyek kitartóak és makacsok lesznek, erősnek érzik magukat, és sokkal könnyebben tudnak bizonyos dolgokra koncentrálni.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.