Így viheted át törvényesen a szabadságod a jövő évre

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Alapvetően a szabadásgot abban az évben kell kivenni, amelyikre megállapítják, ám vannak kivételek. Összeszedtük, milyen esetekben van lehetőséged átvinni néhány napot 2026-ra.

„A Munka Törvénykönyve főszabálya szerint a munkáltató a szabadságot abban a naptári évben adja ki, amelyben az megállapításra került, mint éves szabadság” – ismertette az általános előírást a HR Portalnak Bartók Szandra, a Niveus Payroll bérügyviteli menedzsere. 

Így viheted át 2026-ra a szabadságod

Akadnak azonban kivételszabályok, amelyek némi rugalmasságot tesznek lehetővé mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató számára.

Néhány kivételes esetben vihető csak át az idei szabadság 2026-ra

Az egyik legfontosabb – és legtöbbek által ismert – kivétel, ha a dolgozó a szabadáságát az év végén kezdi meg. Ha a távollét egybefüggő időtartama átnyúlik a következő évre, akkor a jövő évi első 5 munkanapra vonatkozó szabadság még terhelheti az idei keretet. Az előírást a bérügyviteli szakember egy példával szemléltette:

Idézőjel ikon

„az idei évváltásnál a december 31-től január 9-ig általános munkarendben kivett januári 5 nap szabadság az előző évi kiadott szabadsághoz számítható”.

Az már sokkal kevésbé közismert szabály, hogy az életkor alapján járó pótszabadság átvihető a következő évre, ha arról a munkavállaló és a munkáltató megállapodik. Ennek mennyisége életkortól függ,

Idézőjel ikon

mértéke 1 és 10 nap között mozoghat.

Kivételes esetnek számít az is, ha a munkavállaló október 1-jén vagy azt követően állt munkába. „Ilyenkor a munkáltató az idei évi szabadságot legkésőbb a jövő esztendő március 31. napjáig adhatja ki” – ismertette a jogi kereteket Bartók Szandra.

Ugyancsak rendkívüli helyzetet teremthet a munkavállaló betegsége. Ha ugyanis a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az adott évben kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül van erre lehetőség. Hasonló kivétel felmerülhet a munkáltató oldalán is: a szabályozás szerint ugyanis a foglalkoztató „kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadását – az apasági szabadságot kivéve – legfeljebb 60 nappal – elhalaszthatja”.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: te tudod, hol játszódnak ezek a híres regények?

Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.