Az önfejlesztés nem egy pirula, amelyet ha bekapunk, minden megváltozik

Olvasási idő kb. 3 perc

Igazán csak akkor érezzük a jelentőségét, ha valamilyen problémával szembesülünk, ám az önfejlesztésnek nagyon is fontos lenne a szerepe. Karsai Szilvia tanácsadó szakpszichológust kérdeztük arról, miért jó, ha már akár napi öt percben is a napjaink rutinjába építjük.

Bármennyire is szeretnénk erőfeszítések nélkül megúszni, az önfejlesztés nem olyan, mint egy csodavitamin, amelyet bekapunk, és életünk azon területén, amelyben változást szeretnénk, az varázsütés-szerűen be is következik. 

Magától nem megy az önfejlesztés

Az az igazság ugyanis, hogy az önfejlesztés magától nem működik, és ami azt illeti, az erre való igény általában meg sem jelenik csak úgy.
„A jelentőségét igazán az növeli, amikor a mindennapi életvezetésünk során problémába ütközünk, legyen az akár kapcsolati vagy egyéni hatékonysággal összefüggésben. Ha valami nem úgy megy, ahogyan szeretnénk, és erre reflektálunk is, akkor előbb-utóbb felmerül annak a lehetősége, hogy a saját kompetenciánkat fejlesszük, vagy jobban megismerjük önmagunkat” – kezdi Karsai Szilvia tanácsadó szakpszichológus.

Az önfejlesztés igénye leginkább akkor kerül előtérbe, ha problémába ütközünk
Fotó: Photo by Rafa Elias / Getty Images Hungary

Az idejét nem tudjuk megspórolni

Noha sokan azt várjuk, hogy egy csapásra legyen változás az életünkben, a helyzet azért nem ennyire egyszerű: az önfejlesztésbe időt kell tenni! Ennek viszont mindig híján vagyunk, ahogyan az energiának és a figyelemnek is, ezért

Idézőjel ikon

sokszor nehezen ütemezzük be a mindennapjainkba, vagy talán már az első próbálkozásnál fel is adjuk.

A pszichológus szerint éppen ezért az önfejlesztés általában hátrébb is kerül a prioritási listán: mindig vannak olyan sürgetőbb dolgok, mint amilyenek a határidők is.
„Ha eltöröd a lábad, kész tények elé vagy állítva, azonnal cselekedned, tenned kell a gyógyulásodért, a mentális egyensúly elvesztése viszont fokozatosan, kisebb lépésekben történik. Gondoljunk csak például a kiégésre vagy a túlterhelődésre, ami ugyancsak nem egyik napról a másikra következik be. Ezeknél nincsenek nagy, piros, villogó felkiáltójelek, ezért se fontosnak nem tűnik, se sürgősnek, így nem is kerül előtérbe” – magyarázza Karsai Szilvia.

Egy szó, mint száz: kevesebb időt szánunk vagy egyáltalán gondolunk az önfejlesztésre, mint amennyi ennek a valós időigénye lenne.

És még tömbösítve sem lehet pótolni, hiszen az önfejlesztő folyamat érési idejét, amely során megérkeznek hozzánk a tapasztalatok és a tanulságok, nem tudjuk megspórolni.

El kell fogadnunk, hogy nem mindig megy könnyen

Nincs mese hát, időt kell szánnunk rá, ami a rohanó hétköznapokban bizony nem könnyű. Jó hír azonban, hogy nem is kivitelezhetetlen. A tanácsadó szakpszichológus szerint az önfejlesztést éppúgy tudjuk beépíteni a mindennapjainkba, mint egy átlagos szokást:

Idézőjel ikon

egyrészt el kell határozni, hogy ezzel szeretnénk foglalkozni, másrészt pedig terveket kell készíteni.

„Már a cél megfogalmazásánál, a tervkészítésnél is fontos gondolnunk arra, hogy a folyamatot több dolog is befolyásolhatja: például a hangulatunk, vagy az, hogy fáradtabbak vagyunk. El kell fogadni, hogy az önfejlesztés sem feltétlenül egyenletesen történik, hiszen lesznek jobb és kevésbé eredményesnek tűnő napok és más akadályok” – teszi hozzá a szakember. Mint mondja, nem szabad kegyetlennek lenni saját magunkhoz: ha valamelyik nap nem jön össze, akkor ne könyveljük el száz százalék kudarcnak, hanem másnaptól folytassuk a terv szerint.

Idézőjel ikon

Ebben a szellemiségben készült el a Pszichodiák Alapítvány gondozásában az 5 perc énidő kötet is, amely abban kíván támogatást nyújtani, hogy a fejlődés útjára lépjünk.

„A sok rövid írással, feladattal teletűzdelt tervező ahhoz mutatja az első lépést, hogyan tudod átugrani szakadékot a „kellene csinálnom valamit” és az „olyan nehéz elkezdeni” között, és hogyan tudjuk szokásunkká formálni a fejlődést” – sorolja Karsai Szilvia. 

A napi jegyzetek készítése és a naplóírás is hatékony eszköze lehet az önfejlesztésnek
Fotó: goo.gl/73nyq6 / Getty Images Hungary

Így léphetünk a változás útjára

Karsai Szilvia elárulta, hogy az önfejlesztésnek nem más a titka, mint hogy legyen képességünk és hajlandóságunk arra, hogy reflektáljunk a velünk történő eseményekre, és arra, amit nap mint nap csinálunk. Ha pedig ez nem a kívánt hatás irányába mutat, akkor legyen szándékunk ezen változtatni is. Ezt az úgynevezett reflexiós képességet sok gyakorlással fejleszteni is tudjuk.

Íme, néhány önfejlesztési tipp, amely ráadásul egy forintunkba sem kerül:

  • Hallgass interjúkat, ismerd meg más nézőpontját!
  • Kérj visszajelzéseket magadról a barátaidtól, munkatársaidtól!
  • Vezess rendszeresen naplót, naptárat, és időnként olvasd is vissza az oda feljegyzetteket!
  • Reggelente ne a telefonodért nyúlj, hanem a jegyzetfüzetedért, és amíg el nem felejted, írd le az álmaid!
  • Gyakorold, hogy nem kell mindent neked személyesen megoldanod. Legközelebb kérj meg valakit akár csak egy kisebb részfeladatra is!

Ha szeretnéd megtudni, hogy mi a Hawaiin élő emberek kiegyensúlyozottságának titka, olvasd el az erről szóló cikkünket!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?