Ő oldotta meg a biológia egyik legnagyobb rejtélyét, de a kollégái a háta mögött bezsebelték a Nobel-díjat

Rosalind Franklin (1920-1958) portréja
Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Rosalind Franklin hatalmas felfedezést tett az 1950-es években, amely alapjaiban írta át a biológiáról addig kialakult tudásunkat. Mire azonban a publikáláshoz ért volna, férfi kollégái a háta mögött már learatták a babérokat kőkemény munkájáért.

A 20. század közepén a tudósok lázasan kutatták, hogyan is nézhet ki a DNS – amely az élőlények felépítéséért felel –, a feladat szinte lehetetlennek tűnt. A DNS ugyanis túlságosan apró ahhoz, hogy hagyományos mikroszkópokkal vizsgálni lehessen.

Rosalind Franklin kivételes kutató volt

A tehetős családból származó, matematikáért rajongó Rosalind Franklin a második világháború alatt a szén szerkezetét kutatta, amivel jelentősen javítani tudott a katonák gázálarcainak szűrőrendszerén.

Rosalind Franklin (1920-1958)
Rosalind Franklin (1920-1958) igazi úttörő volt szakmájában
Fotó: Universal History Archive / Universal Images Group via Getty

A háború után Franciaországban dolgozott, ahol elsajátította a röntgen-krisztallográfia tudományát, amely lehetővé tette, hogy mikroszkopikus struktúrákról készítsenek képeket.

Idézőjel ikon

Ezzel a kivételes tudással felvértezve érkezett meg 1950-ben a londoni King's College-ba, hogy végre megvizsgálja a DNS-t.

A laborban fagyos hangulat fogadta. A professzora elfelejtette közölni egy másik tudóssal, Maurice Wilkinssel, hogy Rosalind lesz a labor vezetője, ami azonnal éles rivalizáláshoz vezetett kettejük között.

A feszültség ellenére a nő és asszisztense, Raymond Gosling sikeresen tökéletesítették a röntgenkamerát, majd precíz munkával elkészítették a tudománytörténet egyik legfontosabb felvételét, az 51-es fotót.

A kép, ami mindent megváltoztatott

A fotó egy kört ábrázolt, benne egy apró vonalakból álló X-szel. Franklin a kémiai tudásával és kitartásával hónapokon át elemezte az adatokat, mire rájött: a DNS egy kettős spirál (kettős hélix) alakját ölti, pontosan úgy, mintha egy megcsavart kötéllétrát látnánk.

Az 51-es kép, mely a DNS szerkezetét áábrázolja
Az 51-es fotó
Fotó: Wikipedia

Maurice Wilkins valahogy megszerezte az 51-es fotót, és Rosalind tudta nélkül megmutatta azt a barátjának, James Watsonnak.

Idézőjel ikon

Watson és Francis Crick a megszerzett fotó alapján összerakták a teljes képet, és hetekkel azelőtt, hogy Rosalind publikálta volna saját felfedezését, megjelentették cikküket.

Mivel Rosalind nem tudta, hogy a férfiak az ő fotóját használták, mindvégig abban a hitben élt, hogy a kollégák maguktól jöttek rá a megoldásra.

A feszült labort hátrahagyva később úttörő munkát végzett a növényi vírusok (például a dohány mozaikvírus) kutatásában. Csupán néhány évvel később, fiatalon rákban elhunyt.

Watson és Crick később megkapták a tudományos világ legnagyobb elismerését, a Nobel-díjat. Rosalind az életében sosem arathatta le a neki járó dicsőséget. James Watson egy 1968-ban megjelent könyvében végül nyilvánosan is elismerte és kiemelte a tudósnő kulcsfontosságú szerepét a kettős spirál felfedezésében.

Hazánkban sem könnyű nőként érvényesülni a tudományban: idén épp 130 éve, hogy egyáltalán egyetemre járhatnak.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.