Krasznahorkairól egy dolgot vél tudni az, aki még nem olvasott tőle semmit: hogy nagyon nehéz lesz tőle bármit is elolvasnia. Ez aztán könnyen távol is tarthat a szerzőtől, azonban egy hiánypótló kiadvány segít a leendő olvasónak.
Magyarország sok Nobel-díjast adott a világnak, és nemcsak a távoli múltban, az elmúlt néhány évben is rendszeresen szerepeltek magyar nevek a díjazottak között. De vajon pontosan tudod, milyen kategóriában kapták az elismerést a magyar tudósok és írók?
Rosalind Franklin hatalmas felfedezést tett az 1950-es években, amely alapjaiban írta át a biológiáról addig kialakult tudásunkat. Mire azonban a publikáláshoz ért volna, férfi kollégái a háta mögött már learatták a babérokat kőkemény munkájáért.
Nőként sosem volt könnyű érvényesülni a tudományos életben, de a 30-as évek elején ez valódi kihívásnak számított, még akkor is, ha az embert elképesztő tehetséggel áldotta meg a sors. Dorothy Crowfoot Hodgkin, az első brit nő, aki Nobel-díjat kapott, ilyen briliáns elme volt, többek között neki köszönhetjük, hogy a penicillin tömeges gyártása megvalósulhatott, és ezzel közvetve emberek millióinak az életét mentette meg.
Arnold Sommerfeld német fizikus és matematikus a 20. század egyik legnagyobb hatású tudósa volt, aki kvantumelméletben, elektromágnesességben és hidrodinamikában is maradandót alkotott. Bár munkássága alapvetően formálta a modern fizikát, a Nobel-díjat sosem vehette át.
A kivételes tehetségű Marie Curie olyan dolgokkal gazdagította a tudományt, melyek jelentőségét nem lehet eltúlozni. Te mennyire ismered a munkásságát? Kvízünk segítségével ellenőrizheted!
Az 1957-ben Nobel-díjjal jutalmazott Albert Camus nemcsak könyveiben vallotta a szabadság mindenek felett való szerepét, hanem magánéletében is: a sármos író nem volt a hűség mintaképe.
A magyar irodalom történetében számtalan esélyes volt már a Nobel-díjra, többek között például Illyés Gyula vagy Weöres Sándor, mégis egészen 2002-ig kellett várni az első magyar irodalmi Nobel-díjasra, Kertész Imrére. 23 évvel Kertész Nobel-díja után ismét magyar díjazottal büszkélkedhetünk: ezúttal Krasznahorkai László kapta az elismerést, az indoklás szerint „lenyűgöző és látnoki életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette mutatja meg a művészet erejét”. Nyáry Krisztiánt kérdeztük az irodalmi Nobel-díj odaítélésének körülményeiről és az elismerés jelentőségéről.
A „Nobel-betegség” fogalma arra utal, hogy egyes Nobel-díjas tudósok hajlamosak lesznek olyan nézeteket vallani, amelyek tudományosan gyenge lábakon állnak.
Tegnap, október 9-én robbant a hír: Krasznahorkai László kapja idén az irodalmi Nobel-díjat. Nem ő azonban az első – tedd próbára magad, mennyire ismered a magyar díjazottakat.
Csütörtökön jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, hogy 2025-ben Krasznahorkai László nyerte az irodalmi Nobel-díjat.
Kevés női tudós neve cseng olyan ismerősen, mint Marie Curie-é. Ő az, aki nemcsak beírta magát a tudomány történetébe, de máig az egyetlen a nő, akinek munkáját kétszer is Nobel-díjjal jutalmazták – ráadásul két különböző kategóriában!
