Lehet, hogy az idei évben már jobban odafigyeltél arra, hogy miket eszel, de az is lehet, hogy ez csak a jövő évedre nézve lesz az egyik fogadalmad. Lehet, hogy most a mérleged annyit mutat, amennyit szeretnél látni, de az is lehet, hogy többet. Vagy kevesebbet, de akkor te azon szerencsések közé tartozol, akinek nem kell aggódnia a karácsonyi eszem-iszom utáni súlygyarapodás miatt. Mert ha valami biztos, akkor az az, hogy az évnek ezen ünnepén az asztal körül szoktak történni a legfontosabb dolgok.
Ilyenkor nemhogy ebédre vagy vacsorára szoktunk az átlagoshoz képest több és tartalmasabb ételeket fogyasztani, de a finomabbnál finomabb édességek kínálata miatt a szokásos könnyű reggeli vagy tízórai zabkásánkat és gyümölcsünket is bejglire cseréljük. Ráadásul ilyenkor − jó esetben − nem rohanunk azonnal tovább, van időnk az étkezőasztaltól átülni a nappali asztala köré, a karácsonyfa mellé beszélgetni, filmet nézni, könyvet olvasni, magunk vagy a gyerekek örömére.
A meghitt pillanatok mellé azonban könnyen beköltözik a nem megszokott étkezések, túlevések miatti kellemetlen közérzet, ráadásul a bűntudat is, hiszen előre tudható, hogy 3-4 kg súlytöbblettel fogjuk zárni az évet a karácsonyi evésmaratonok miatt.
A jó hír viszont az, hogy ezért lehet tenni, lehet tudatosan készülni, ráadásul nem is kell hozzá semmi különlegesen nagy dolgot tenni. Csak az anyagcserénket kell egy kicsit felpörgetni most, hogy mire elérkeznek az ünnepek, nyugodt szívvel üljünk le enni, és az evések után ne legyen se teltségérzetünk, se bűntudatunk.
A kérdés: mivel gyorsíthatom fel az anyagcserémet?
Igazából érdemes megfordítani ezt a kérdést, és arra kapni választ először, hogy miért lehet lassú az anyagcserém? Ez az egész anyagcsere-körforgás arra épül, és úgy tudom az egyensúlyt fenntartani, ha akkora mennyiségű kalóriát viszek be, amennyit el is használok. Természetesen sportolás kapcsán tudunk elérni nagy kalóriafelhasználást, de kevesek vannak, akik karácsony napján is a futást választják. Az idegrendszer még a másik nagy fogyasztó, a stresszhelyzetek kezelése is igen energiaigényes folyamat, de bízunk abban, az év vége inkább fog a nyugalomról szólni, mint a feszültségről.
Az anyagcsere, a tápanyagok szállítása, felhasználása, a sejtanyagcsere végtermékeinek elszállítása és ezek megfelelő működésének elengedhetetlen feltétele, a keringés, a vér sűrűsége, a sejtek oxigénellátottsága mind-mind egy dologtól függnek nagyon, ez pedig a mi napi vízfogyasztásunk.
Kevesen vagyunk, akik elegendő folyadékot fogyasztanak egy nap, pedig egy felméréssel már bizonyosságot is nyert, hogy ha fél liter folyadékot elfogyasztunk, utána fél órával 30 százalékkal gyorsabb lesz az anyagcserénk. Szokták mondani, hogy egy felnőtt ember napi folyadék igénye 2,5–3 liter. Nagyjából ennyit is veszítünk el, vizelet- és székletürítéssel, emésztéssel, párologtatással és verejtékezéssel. Azt is szokták mondani, ez a vízigény erősen függ a napi aktivitástól, a hőmérsékleti viszonyoktól, és még attól is, hogy mennyit fogunk beszélni például egy nap, hiszen egy többórás prezentáció a munkahelyen fokozott folyadékveszítéssel jár. Ugyanannyival egyébként, mint egy karácsony esti beszélgetés a családdal vagy a barátokkal, főleg, ha néhány pohár bort is elfogyasztunk, ami köztudottan dehidratációhoz vezet.
A megoldás tehát az, ha mától karácsonyig – és még azután is tudatosan elkezdjük emelni a napi folyadékbevitelünket. Persze nem úgy, hogy mostantól hírtelen a dupláját isszuk meg az eddigieknek, mert akkor jobb, ha ki sem mozdulunk otthonról és a kis helység mellől, az ugyanis a vesének és a hólyagunknak nagyon megterhelő lehet. Van még idő, érdemes egy-két naponta egy-két decivel több vizet inni, fokozatosan emelni a mennyiséget. A folyadék legyen tiszta víz, nem hideg, inkább szobahőmérsékletű vagy langyos, lehet citromos, esetleg uborkás.
Ez a szűk hónap karácsonyig és az ezalatt elérhető eredmény a folyadékbevitel fokozásával már elegendő lehet ahhoz, hogy felkészítsük a testünket a terhelésre, és ez a felkészülés segíteni fog a bevitt pluszkalóriák el nem raktározásában. Nem utolsósorban pedig az önmagunkra figyelés mindig gazdagít, a testünk hálás lesz érte, a lelkünk is békésebb lesz, és az odaadással tanulunk is, önfegyelmet, rendszert, rendszerességet, következetességet, amelyeket az élet más területein is sikeresen alkalmazhatunk.
A szerzőről
Sportrehabilitációs- és rekreációs szakember, a LoveYourBelly módszer kidolgozója.
