Luxusgyümölcsök a szocializmusban: ezekért álltak sorba szüleink a közértekben

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Magyarország sosem volt déligyümölcs-termelő nagyhatalom: hiába próbálták meghonosítani a citrusféléket hazánkban, ez még az 50-es években, szovjet nyomásra sem sikerült. A banán, a narancs, a citrom és a mandarin jó ideig luxuscikknek számított, és vagy bennfentes információra, vagy jó adag szerencsére volt szükség ahhoz, hogy valaki a boltban hozzájuthasson ezekhez a gyümölcsökhöz.

Azt, hogy mennyire elérhetetlenek voltak anno ezek az árucikkek, az is jól mutatja, hogy 1970-ben az egy főre jutó déligyümölcs-fogyasztás Magyarországon mindössze 6 kg volt. Ez a mennyiség a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2011-re 11,7 kg-ra nőtt.

Ilyen volt a szocialista déligyümölcs-termesztés

A déligyümölcsök termesztésére irányuló próbálkozások az 50-es években kezdődtek. Az első citrusoltványok 1951 tavaszán érkeztek a Szovjetunióból, és a Balaton környékén, illetve Fertődön ültették el őket a kifejezetten erre a célra kialakított gazdaságokban. Ez akkora szenzáció volt, hogy még a Magyar Nemzet is hírt adott róla. 

Számos déligyümölcsöt igyekeztek termeszteni a szocializmus idején, de a kísérletek nem jártak sikerrel
Fotó: Anna Mardo / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

„Szerdán háromezer citrusoltvány érkezett a Szovjetunióból repülőgépen a Ferihegyi repülőtérre. A fertődi kísérleti gazdaság a szovjet tapasztalatok felhasználásával hosszabb ideje eredményes kísérleteket folytat a citrusfélék – citrom, narancs, mandarin – meghonosításával. A kétéves oltványok nagy részét Fertődön, a többit Akaliban, Tihanyban, Keszthelyen és Villányban ültetik el.”

Az első háromezer tő után további szállítmányok érkeztek, ám mivel a klíma természetesen nem volt megfelelő a növények számára, így azok hamar elpusztultak: elszáradtak vagy megfáztak, esetleg a kártevők pusztították el őket. 

Banán csak a szerencséseknek jutott a szocializmusban

A banán igazi luxuscikknek számított még a 80-as évek elején is, előtte meg még inkább. Két módon lehetett hozzájutni az édes gyümölcshöz: vagy valaki pártvezető volt, esetleg azok közeli barátjaként bennfentes, és így akár taxival is házhoz vitték neki a banánt, de leginkább csak a téli hónapokban, máskor ugyanis nem lehetett kapni. 

Banánt és citrusféléket csak a téli hónapokban lehetett kapni a szocializmus idején
Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Ha az ember nem tartozott a fenti csoportok egyikébe, de valamilyen hihetetlen szerencse folytán mégis kapott egy fülest, hogy banánszállítmány érkezett a közeli boltba, akkor jobban tette, ha siet, mielőtt elfogy a készlet. 

Ilyenkor ugyanis hosszú, kígyózó sorok alakultak ki az üzlet előtt, és szinte meg kellett verekedni a néhány banánért. 

Ennek ellenére a magyar magazinok időről időre előrukkoltak néhány banános recepttel, amelyek közül egyik-másik igen hajmeresztőnek tűnik. A sült banán málna- vagy csokiöntettel még egészen elfogadható, de a hagymás banánleves nálunk már kiveri a biztosítékot, főleg úgy, hogy a levest curry-porral felvert tejszínnel kell tálalni a recept szerint, amely a Fejér Megyei Hírlapban jelent meg. 

„4 fej vöröshagymát és 4 db banánt megtisztítunk és vékony szeletekre vágjuk. A hagymát 2 dekányi forró zsiradékban üvegesre pároljuk. 1 liter húslével (amit leveskockából készítettünk) felöntjük és forraljuk. A banán karikákat a levesbe dobjuk. Sóval, borssal és fehérborral Ízesítjük. 1,5 dl tejszint 1/2 kávéskanál curry- por hozzáadásával felverünk és tálaláskor a leves tetejére tesszük. Igen ízletes, különleges, pikáns levest kapunk.”

(Címlapfotó: Fortepan / Isaac Peter)

Ha arra is kíváncsi vagy, mik voltak a szocializmus kedvelt strandételei, ezt a cikkünket mindenképpen olvasd el! 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

A bértranszparencia Magyarországon elbukott, csak elvben nyilvánosak a fizetések

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének fontos mérföldkőhöz kellett volna érkeznie a múlt hétvégén, hiszen a tagállamoknak hároméves felkészülési időszak után kötelezően át kellett volna ültetniük a szabályozást a saját jogrendjükbe. A valóságban azonban a transzparencia elbukott a legelső teszten, mivel számos tagállam képtelen volt betartani a meghatározott határidőt.

Offline

Villámkvíz: te tudod, hol játszódnak ezek a híres regények?

Egy jó regény nemcsak a történetével, hanem a helyszíneivel is maradandó élményt ad: sokszor egy város, egy táj vagy akár egy kitalált világ önmagában is külön értelmezéseket nyithat meg a műben. És vannak olyan irodalmi művek is, amik már teljesen egybefonódtak híres városokkal szerte a világon.

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.