Luxusgyümölcsök a szocializmusban: ezekért álltak sorba szüleink a közértekben

Olvasási idő kb. 3 perc

Magyarország sosem volt déligyümölcs-termelő nagyhatalom: hiába próbálták meghonosítani a citrusféléket hazánkban, ez még az 50-es években, szovjet nyomásra sem sikerült. A banán, a narancs, a citrom és a mandarin jó ideig luxuscikknek számított, és vagy bennfentes információra, vagy jó adag szerencsére volt szükség ahhoz, hogy valaki a boltban hozzájuthasson ezekhez a gyümölcsökhöz.

Azt, hogy mennyire elérhetetlenek voltak anno ezek az árucikkek, az is jól mutatja, hogy 1970-ben az egy főre jutó déligyümölcs-fogyasztás Magyarországon mindössze 6 kg volt. Ez a mennyiség a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2011-re 11,7 kg-ra nőtt.

Ilyen volt a szocialista déligyümölcs-termesztés

A déligyümölcsök termesztésére irányuló próbálkozások az 50-es években kezdődtek. Az első citrusoltványok 1951 tavaszán érkeztek a Szovjetunióból, és a Balaton környékén, illetve Fertődön ültették el őket a kifejezetten erre a célra kialakított gazdaságokban. Ez akkora szenzáció volt, hogy még a Magyar Nemzet is hírt adott róla. 

Számos déligyümölcsöt igyekeztek termeszteni a szocializmus idején, de a kísérletek nem jártak sikerrel
Fotó: Anna Mardo / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

„Szerdán háromezer citrusoltvány érkezett a Szovjetunióból repülőgépen a Ferihegyi repülőtérre. A fertődi kísérleti gazdaság a szovjet tapasztalatok felhasználásával hosszabb ideje eredményes kísérleteket folytat a citrusfélék – citrom, narancs, mandarin – meghonosításával. A kétéves oltványok nagy részét Fertődön, a többit Akaliban, Tihanyban, Keszthelyen és Villányban ültetik el.”

Az első háromezer tő után további szállítmányok érkeztek, ám mivel a klíma természetesen nem volt megfelelő a növények számára, így azok hamar elpusztultak: elszáradtak vagy megfáztak, esetleg a kártevők pusztították el őket. 

Banán csak a szerencséseknek jutott a szocializmusban

A banán igazi luxuscikknek számított még a 80-as évek elején is, előtte meg még inkább. Két módon lehetett hozzájutni az édes gyümölcshöz: vagy valaki pártvezető volt, esetleg azok közeli barátjaként bennfentes, és így akár taxival is házhoz vitték neki a banánt, de leginkább csak a téli hónapokban, máskor ugyanis nem lehetett kapni. 

Banánt és citrusféléket csak a téli hónapokban lehetett kapni a szocializmus idején
Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Ha az ember nem tartozott a fenti csoportok egyikébe, de valamilyen hihetetlen szerencse folytán mégis kapott egy fülest, hogy banánszállítmány érkezett a közeli boltba, akkor jobban tette, ha siet, mielőtt elfogy a készlet. 

Ilyenkor ugyanis hosszú, kígyózó sorok alakultak ki az üzlet előtt, és szinte meg kellett verekedni a néhány banánért. 

Ennek ellenére a magyar magazinok időről időre előrukkoltak néhány banános recepttel, amelyek közül egyik-másik igen hajmeresztőnek tűnik. A sült banán málna- vagy csokiöntettel még egészen elfogadható, de a hagymás banánleves nálunk már kiveri a biztosítékot, főleg úgy, hogy a levest curry-porral felvert tejszínnel kell tálalni a recept szerint, amely a Fejér Megyei Hírlapban jelent meg. 

„4 fej vöröshagymát és 4 db banánt megtisztítunk és vékony szeletekre vágjuk. A hagymát 2 dekányi forró zsiradékban üvegesre pároljuk. 1 liter húslével (amit leveskockából készítettünk) felöntjük és forraljuk. A banán karikákat a levesbe dobjuk. Sóval, borssal és fehérborral Ízesítjük. 1,5 dl tejszint 1/2 kávéskanál curry- por hozzáadásával felverünk és tálaláskor a leves tetejére tesszük. Igen ízletes, különleges, pikáns levest kapunk.”

(Címlapfotó: Fortepan / Isaac Peter)

Ha arra is kíváncsi vagy, mik voltak a szocializmus kedvelt strandételei, ezt a cikkünket mindenképpen olvasd el! 

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezért nem tudod soha kipihenni magad a szabadságod alatt

Ismerős lehet az érzés, hogy hiába vagy végre szabadságon, mégsem tudsz igazán kikapcsolni. Hiába nincs meeting, határidő vagy e-mail, a fejedben valahogy mégis tovább pörög a munka. Ennek oka az, hogy tartós stressz után az idegrendszer nem áll vissza azonnal nyugalmi állapotba.

Életem

Ha nem akarsz sokat porszívózni, ilyen kutyákat válassz

Egyre többen keresnek olyan kutyafajtát, amelyik nem vedlik, akár egy allergiás családtag, akár a tisztább környezet iránti vágy miatt. Bár teljesen vedlésmentes kutyus nem létezik, ezzel a 7 fajtával megkímélheted magad a napi takarítástól.

Mindennapi

Bármikor megismétlődhet a solymári eset: ezekre a fegyverekre nem kell engedély

Kedden egy 71 éves férfi engedély nélkül tartható légpisztolyával véletlenül belőtt a solymári Kék Óvoda ablakán galambvadászat közben, a lövedék az alvó kisgyerekek között csapódott a falba. A rendőrség a férfit pár órán belül elfogta, és súlyos testi sértés kísérlete miatt indított ellene eljárást, mivel a leadott lövés akár szemkilövésre is alkalmas lett volna. Az eset kapcsán megnéztük, milyen fegyverek tarthatók engedély nélkül Magyaroszágon.

Életem

Lehet, hogy a te családodról is jelentettek: ez derülhet ki az ügynökaktákból

Az „ügynökakták” szó úgy él a közbeszédben, mintha valahol létezne egyetlen nagy, titkos lista, amelyből egyszer majd kiderül, kik működtek együtt a kommunista rendszerrel, ki volt besúgó és ki nem. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szerint nem egyszerűen listákról van szó, hanem az egykori állambiztonság teljesebb iratvilágáról, hálózati, operatív, megfigyelési, nyilvántartási és más iratokról.