Luxusgyümölcsök a szocializmusban: ezekért álltak sorba szüleink a közértekben

Olvasási idő kb. 3 perc

Magyarország sosem volt déligyümölcs-termelő nagyhatalom: hiába próbálták meghonosítani a citrusféléket hazánkban, ez még az 50-es években, szovjet nyomásra sem sikerült. A banán, a narancs, a citrom és a mandarin jó ideig luxuscikknek számított, és vagy bennfentes információra, vagy jó adag szerencsére volt szükség ahhoz, hogy valaki a boltban hozzájuthasson ezekhez a gyümölcsökhöz.

Azt, hogy mennyire elérhetetlenek voltak anno ezek az árucikkek, az is jól mutatja, hogy 1970-ben az egy főre jutó déligyümölcs-fogyasztás Magyarországon mindössze 6 kg volt. Ez a mennyiség a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2011-re 11,7 kg-ra nőtt.

Ilyen volt a szocialista déligyümölcs-termesztés

A déligyümölcsök termesztésére irányuló próbálkozások az 50-es években kezdődtek. Az első citrusoltványok 1951 tavaszán érkeztek a Szovjetunióból, és a Balaton környékén, illetve Fertődön ültették el őket a kifejezetten erre a célra kialakított gazdaságokban. Ez akkora szenzáció volt, hogy még a Magyar Nemzet is hírt adott róla. 

Számos déligyümölcsöt igyekeztek termeszteni a szocializmus idején, de a kísérletek nem jártak sikerrel
Fotó: Anna Mardo / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

„Szerdán háromezer citrusoltvány érkezett a Szovjetunióból repülőgépen a Ferihegyi repülőtérre. A fertődi kísérleti gazdaság a szovjet tapasztalatok felhasználásával hosszabb ideje eredményes kísérleteket folytat a citrusfélék – citrom, narancs, mandarin – meghonosításával. A kétéves oltványok nagy részét Fertődön, a többit Akaliban, Tihanyban, Keszthelyen és Villányban ültetik el.”

Az első háromezer tő után további szállítmányok érkeztek, ám mivel a klíma természetesen nem volt megfelelő a növények számára, így azok hamar elpusztultak: elszáradtak vagy megfáztak, esetleg a kártevők pusztították el őket. 

Banán csak a szerencséseknek jutott a szocializmusban

A banán igazi luxuscikknek számított még a 80-as évek elején is, előtte meg még inkább. Két módon lehetett hozzájutni az édes gyümölcshöz: vagy valaki pártvezető volt, esetleg azok közeli barátjaként bennfentes, és így akár taxival is házhoz vitték neki a banánt, de leginkább csak a téli hónapokban, máskor ugyanis nem lehetett kapni. 

Banánt és citrusféléket csak a téli hónapokban lehetett kapni a szocializmus idején
Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Ha az ember nem tartozott a fenti csoportok egyikébe, de valamilyen hihetetlen szerencse folytán mégis kapott egy fülest, hogy banánszállítmány érkezett a közeli boltba, akkor jobban tette, ha siet, mielőtt elfogy a készlet. 

Ilyenkor ugyanis hosszú, kígyózó sorok alakultak ki az üzlet előtt, és szinte meg kellett verekedni a néhány banánért. 

Ennek ellenére a magyar magazinok időről időre előrukkoltak néhány banános recepttel, amelyek közül egyik-másik igen hajmeresztőnek tűnik. A sült banán málna- vagy csokiöntettel még egészen elfogadható, de a hagymás banánleves nálunk már kiveri a biztosítékot, főleg úgy, hogy a levest curry-porral felvert tejszínnel kell tálalni a recept szerint, amely a Fejér Megyei Hírlapban jelent meg. 

„4 fej vöröshagymát és 4 db banánt megtisztítunk és vékony szeletekre vágjuk. A hagymát 2 dekányi forró zsiradékban üvegesre pároljuk. 1 liter húslével (amit leveskockából készítettünk) felöntjük és forraljuk. A banán karikákat a levesbe dobjuk. Sóval, borssal és fehérborral Ízesítjük. 1,5 dl tejszint 1/2 kávéskanál curry- por hozzáadásával felverünk és tálaláskor a leves tetejére tesszük. Igen ízletes, különleges, pikáns levest kapunk.”

(Címlapfotó: Fortepan / Isaac Peter)

Ha arra is kíváncsi vagy, mik voltak a szocializmus kedvelt strandételei, ezt a cikkünket mindenképpen olvasd el! 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.