Hazánk leghíresebb börtöne a Csillag, a Szegedi Fegyház és Börtön. Története során számos alkalommal kerültek falai közé politikusok is.
Az 1880-as években épült szegedi fegyházat csillag formája miatt Csillag börtönnek is nevezik. Ez az egyik legismertebb és a legszigorúbb magyarországi fegyintézet. A 20. században nemcsak hírhedt bűnözők kerültek ide, de politikai foglyok is megjárták.
A Csillag börtön története
A szegedi börtönök története II. József korára nyúlik vissza. Hazánk Habsburg származású uralkodója 1785-ben telepíttette a Tisza-parti mezővárosba a szenczi fenyítőházat. A ma is ismert, akkoriban még a Szegedi Királyi Kerületi Börtön nevet viselő Csillag börtön építése 1883-ban kezdődött meg, nem sokkal később pedig már aktívan működött.
Több politikust is bebörtönöztek a századelőn
Az épületkomplexum készültekor három részből állt, a törvényszéki palota két épületszárnyából, a büntető-törvényszéki palotából, illetve a kerületi börtönből, amelynek alakjáról a ma ismert neve származik.
A foglyok között a Horthy-korszak politikai ellenfelei oldaltól függetlenül megfordultak.
A börtön első, később igazán hírhedtté vált lakója Kun Béla volt, akit egy újságcikke miatt ítéltek el, még jóval a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőzően. Fél évet töltött el a szegedi börtön fogházában. 1916-ban, amikor a sztrájkoló építőmunkások mellett állt ki, újabb 5 hónap letöltendőt kapott, amit végül ugyanezen város egy másik börtönében, a várbörtönben töltött le. Ezt az intézményt később a Csillagba olvasztották.
Rákosi Mátyást 1930-ban szállították a Csillag börtönbe, ahonnan tíz évvel később, 1940-ben szabadult. A Galilei-kör tagjaként politikai karrierbe kezdett majdani diktátor megjárta a Szovjetuniót is, raboskodott Csitában, mikor hazatérve a kommunistákhoz is csatlakozott.
A börtönévek alatt is aktívan dolgozott a kommunista párt építésén,
ugyanis nem ő volt ekkoriban az egyetlen szélsőbaloldali irányultságú lakója a börtönnek, Rajk László, Gerő Ernő, illetve a később, 1942-ben a börtön udvarán kivégzett Kiss Ernő is a párt tagjaként gyűjtötte a szimpatizánsokat a szegedi fegyházban, de a délvidéki ellenállás több tagja is itt raboskodott.
Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt vezetője
1938. július 6-án került a Csillagba. Büntetését 1940 februárjában 3 év, 1 hónap és 23 nap időtartamban véglegesítették. Amikor a második bécsi döntést követően Horthy amnesztiát hirdetett, Szálasi is kiszabadult, még a teljes időtartam letöltése előtt.
Ha kíváncsi vagy arra, hogyan élt Rákosi a szabadulása után, ezt a cikkünket is olvasd el!
