Politikusok tömege került börtönbe: ők mind a szegedi Csillagban raboskodtak
Hazánk leghíresebb börtöne a Csillag, a Szegedi Fegyház és Börtön. Története során számos alkalommal kerültek falai közé politikusok is.
Hazánk leghíresebb börtöne a Csillag, a Szegedi Fegyház és Börtön. Története során számos alkalommal kerültek falai közé politikusok is.
Noha egész életében kerülte a nyilvánosságot, főleg azután, hogy hozzáment a Nyilaskeresztes Párt vezetőjéhez, majd a későbbi miniszterelnökhöz, Szálasi Ferenchez, Lutz Gizella az 1980-as évek végén hosszan beszámolt életéről Bartos Tibor műfordítónak. Jóval a halála után, 2025 tavaszán pedig az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nyilvánosságra hozott egy levelet, amelyben édesanyja azért könyörög, hogy kegyelmet kaphasson. Többek között ezekből a dokumentumokból tudjuk, hogy az özvegy a szabadulása után takarítónőként és harisnyajavítóként is dolgozott.
Magyarország kormányzója és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is volt egykor József Ágost főherceg. Míg egyik tisztségéről ő maga mondott le, a másiktól megfosztották.
A Budapesti Népbíróság Nb. VII. 3465/11/1945. számú ítéletével Miskolczy Ágost koronaügyész-helyettest népellenes bűntett miatt ötévi börtönre, hivatalvesztésre és politikai jogainak tízévi felfüggesztésére ítélte. A magyar igazságszolgáltatás történetében példátlan, hogy az ügyészi szervezet ilyen magas beosztású tagját vonják büntetőjogi felelősségre.
18 évig volt a Szálasi menyasszonya, egy hétig a felesége, és 46 évig az özvegye. Ki volt Lucz Gizella, a zongoratanárnőből lett nyilasfeleség?
A modern kori magyar történelem legsötétebb időszakához, a Szálasi Ferenc vezette náci bábkormányhoz és a szélsőjobboldali hungarista mozgalomhoz kapcsolódik a nyilaskereszt, mely a jelenleg hatályos törvények szerint tiltott önkényuralmi jelképnek számít hazánkban. De vajon a nyilasok jelképe tényleg a lovagkorhoz kapcsolódik – mint Szálasiék állították –, és mi köze a szimbólumnak a náci horogkereszthez? Ezekre keressük a választ.
A Lucz Gizi név a magyar szlengben a Gipsz Jakab női megfelelőjeként, a nőnemű „akárki” szinonimájaként él, a furcsa hangzású név mögött azonban egy létező személy bújik meg: Magyarország náci kollaboráns kormányfője, Szálasi Ferenc özvegye. A nyilas „nemzetvezető” felesége rejtőzködő, a nyilvánosságot kerülő asszony volt, aki – mint állította – nem politikai okokból, kizárólag szerelemből kötött ki a kivégzett szélsőjobboldali vezér oldalán.