Noha egész életében kerülte a nyilvánosságot, főleg azután, hogy hozzáment a Nyilaskeresztes Párt vezetőjéhez, majd a későbbi miniszterelnökhöz, Szálasi Ferenchez, Lutz Gizella az 1980-as évek végén hosszan beszámolt életéről Bartos Tibor műfordítónak. Jóval a halála után, 2025 tavaszán pedig az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nyilvánosságra hozott egy levelet, amelyben édesanyja azért könyörög, hogy kegyelmet kaphasson. Többek között ezekből a dokumentumokból tudjuk, hogy az özvegy a szabadulása után takarítónőként és harisnyajavítóként is dolgozott.
Lutz Gizella – vezetéknevét cz-vel is írták – 1906. október 21-én született, Lucz Ferenc és Köhler Katalin hetedik gyermekeként. Testvérei közül négyen elhunytak, ketten még kis korukban, két nővére később – tüdőbaj és szívbillentyű-zavar vitte el őket, ezért szülei a széltől is óvták Gizellát.
Lutz Gizella egy misén ismerte meg leendő férjét
A kislány tanulmányait a soroksári úti elemi iskolában kezdte, majd a Teleki Blanka Felsőkereskedelmi Középiskolába járt. Franciát és németet tanult, illetve jómódú szülei a kor divatjának megfelelően zongorázni is tanítatták, diplomát azonban soha nem szerzett.
Testvérei, Katalin nővére és Gyula bátyja egész életében támogatták Gizellát: Gyula olyan jól keresett a Weiss Manfréd műveknél, hogy egy Peugeot gépkocsit vásárolt húgának. Katalin egy, a folyamőrségnél szolgáló férfihoz, Weniger Lászlóhoz ment hozzá. Ennek azért van jelentősége, mert Gizella sógora egy alkalommal, 1927 májusában, elvitte őt az otrankói ütközet emlékére szervezett misére.
A fiatal lány itt ismerkedett meg leendő férjével, Szálasi Ferenccel. Így emlékszik vissza arra napra:
„Mi már elkésve érkeztünk, és utána hosszú keskeny asztaloknál a folyamőrök felszolgáltak szendvicseket, meg sört, és a másik asztalnál ült egy nagyon csinos férfi, nem folyamőr, hanem vezérkari. Levetette a kalapját és én néztem, jaj de gyönyörű ez a férfi, bronzba kellene önteni a profilját. És ő átnézett mihozzánk, és fogta a poharát, átköszönt, én meg vissza neki.”
Az akkor harminc éves Szálasi Ferenc már másnap látogatást tett a Gizella családjánál, és később rendszeres látogató lett. A lány fülig szerelmes lett a férfiba, és még a tervezett külföldi utazását is lemondta volna miatta. Szálasi még ebben az évben eljegyezte Gizellát, ám az esküvő váratott magára egy darabig, mivel a lány családja elszegényedett, és nem tudták kifizetni a 40 ezer pengős hozományt.
Szálasi felesége nem politizált nyíltan
A másik ok, ami miatt halasztották az esküvőt az volt, hogy Szálasi ekkor a politikai karrierjére koncentrált, és mivel Gizella rendkívüli módon szimpatizált a férfi ideológiájával, és elképesztő módon oda volt érte, nem bánta, hogy a nagy nap csak később jön el.
Ugyanakkor Szálasi, ma már azt mondanánk, nárcisztikus módon, beleszólt abba is,
hogy a nő milyen ruhákat hordhat, még a rúzst is letöröltette vele a szájáról, illetve megtiltotta neki, hogy nyilvános rendezvényeken táncoljon.
Noha a pár sokszor megjelent nyilvánosan, Szálasi tudatosan távol tartotta Gizellát a politikától. Olyannyira, hogy amikor a férfi nemzetvezetőként esküt tett, azt a nő a rádióból hallgatta, nem vett részt személyesen az ünnepi eseményen, és később sem vállalt semmilyen politikai szerepet, csupán a tanításnak élt: zongoraórákat adott magántanítványainak.
Gizella 18 éven át várt arra, hogy Szálasi valóban elvegye őt feleségül. Erre egy “különleges” napon került sor: az esküvőt akkor tartották, amikor Hitler is elvette Eva Braunt: 1945. április 28-án házasodtak össze az ausztriai Mattseeben. Néhány hónappal később azonban Gizellát és testvérét, Gyulát elfogták, és kiadták Magyarországnak. Ezután Szálasi és felesége soha többet nem találkoztak.
Szálasi özvegyének anyja könyörgött kegyelemért
Szálasin 1946. március 12-én hajtották végre a halálbüntetést, Lutz Gizellát nyilas propaganda terjesztéséért ítélték el, és internálótáborba küldték. Édesanyja 76 évesen egy levélben könyörgött, hogy kegyelmezzenek meg lányának, és ne hosszabbítsák meg az internálást:
“ Alulírott tisztelettel kérem, hogy leányom, Lutz G. Franciska, aki 1945. április 28-án Szálasi Ferenccel házasságot kötött, ezen házasságkötésből csak szerencsétlenség hárult családunkra, hogy ezzel itt részletesen nem is kívánok foglalkozni. Most mint egy 76 éves öreg édesanya, aki életem utolsó morzsáit morzsolom fel, azzal az alázatos kérelemmel fordulok Belügyminiszter Úrhoz, hogy leányom, aki már öt esztendeje lesz f. év július 6-án, hogy internálva van és idáig már tizenkétszer hosszabbították meg internálását, a magyar népi demokratikus jogtörvény szerint további fogva tartása nem válik szükségessé.”
Lutz Gizella végül 1956 októberében szabadult, takarítónőként helyezkedett el. Többnyire éjszakai és hajnali műszakokban dolgozott tíz éven át, állítólag az ő kérésére, hogy ily módon is kerülje a nyilvánosságot, a találkozást más emberekkel.
Férje nevét nem használhatta, hosszú ideig megfigyelés alatt tartották. Miután a hetvenes években felmentették a büntetett előélete alól, harisnyajavítóként és zongoratanárként igyekezte megkeresni a kenyerét. 1992. szeptember 26-án hunyt el, mindössze néhány héttel 86. születésnapja előtt.
Ha Kádár János és felesége kapcsolatáról is szívesen olvasnál, ezt a cikkünket ajánljuk.
