Magyarország kormányzója és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is volt egykor József Ágost főherceg. Míg egyik tisztségéről ő maga mondott le, a másiktól megfosztották.
Habsburg-Lotaringiai József Ágost főherceg ma már kevéssé ismert szereplője hazánk történetének, pedig igencsak nagy részt vállalt a 19-20. század fordulójának politikai és tudományos életében is. Nemcsak királyi és császári herceg volt, de katona, helytartó és az első Magyar Népköztársaság kormányzója is egy ideig.
József Ágost főherceg a magyarországi Habsburgok leszármazottja volt, Alcsúton látta meg a napvilágot 1872-ben. Születésének ideje predesztinálta jövőjét: abba a korba érkezett ő, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia fénykorát élte, Magyarország ezeréves államalapítási ünnepének lázában égett a Kárpát-medence, és egy erős király uralkodott a birodalomban Ferenc József személyében.
Szerető család a császári udvartól távol
Apja József Károly Lajos főherceg volt, József nádor fia, anyja a Szász–Coburg–Koháry Klotild Mária Adél Amália hercegnő, I. Lajos Fülöp francia király unokája. Összesen hét gyermekük született. A családi nevelés középpontjában a jó katona kinevelése állt, apját például maga Rómer Flóris oktatta a hadviselésre, később Königgrätznél is harcolt, majd a Magyar Királyi Honvédség megszervezéséért felelt. József Ágost, vagy ahogy akkoriban nevezték,
József főherceg magyarnak vallotta magát,
és már egészen fiatalon személyesen kérte a császárt, hogy a magyar hadseregben szolgálhasson. 1890-ben kezdte meg katonai pályafutását az 1. gyalogezredben. 1902-ben áthelyezték a huszárezredhez, közben pedig jogi tanulmányokat végzett a budapesti jogi egyetemen. Az első világháború kitörése és családjának hosszan tartó hatalomvesztése a budapesti 31. gyaloghadosztály altábornagyaként érte, harcolt a Kárpátokban, a szerb és a galíciai hadszíntéren, Isonzónál és Doberdónál is.
Pártolta a művészeket, segítette az embereit József Ágost
Embersége egy pillanatra sem hagyta el, mindig katonái között mozgott, igyekezett ott segíteni, ahol lehet, felszerelésükön javítani, ellátási és higiénés problémáikat megoldani. Ez a közvetlenség később egészen magas pozícióba repítette, hiszen
ő volt az a Habsburg, akit az egész ország ízig-vérig magyarnak, maguk közül valónak tekintett.
Életének és a Habsburg család Palatinus ágának kutatója, Seremetyeff-Papp János történész így írt róla:
„Embersége miatt rajongásig szerette minden katonája és „József apánknak” illetve „Fenséges apánknak” hívták, ami különösen jól esett neki, hiszen szeretetük és rajongásuk jele volt ez. Súlyosan sérült, rokkant katonáinak megígérte, hogy a háború után birtokán megfelelő munkalehetőséget biztosít számukra és ezeket az ígéreteket aztán be is tartotta!"
Mindeközben megházasodott és családot alapított. Feleségével, Auguszta hercegnével közös érdeklődés vezette a művészetek pártolása irányába, védnöke volt a Magyar Képzőművészeti Társulatnak, kiállítást szervezett a Műcsarnokban a magyar képzőművészet remekeiből.
Amikor Ferenc József elhunyt, és IV. Károlyt megválasztották, az új uralkodó ragaszkodott ahhoz, hogy József főhercegből nádorhelyettes legyen. József főherceg személyes ellentétei azonban kicsúcsosodtak Tisza Istvánnal szemben, amikor kiderült, hogy ugyanarra a pozícióra pályáznak. József főherceg végül lemondott a tisztségről Tisza javára, ám kapcsolatuk nem állt helyre ezt követően sem.
Új szerepben a köztársaság idején
Az első világháborús harcok vége felé közeledve az új király kinevezte Homo Regiusszá, azaz a király emberévé, Magyarország teljhatalmú helytartójává. Sokak kérésével ellentétben ebben a tisztségében nem Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnökké, hanem gróf Hadik Jánost, amivel részben hozzájárult az
1919-es őszirózsás forradalom kitöréséhez, és végül ki kellett neveznie Károlyit.
Hűségnyilatkozatot tett a Nemzeti Tanácsnak, és ott volt, amikor a Károlyi-kormány kikiáltotta a köztársaságot. Annak ellenére Alcsúton maradt családjával együtt, hogy folyamatos megfigyelés és ellenőrzés alatt tartották.
Még a proletárdiktatúra idején sem mertek erőteljesen fellépni ellene, hiába volt akkor éppen a rendszer ellensége, olyan mértékű támogatottsága volt az emberek körében, hogy nem nyúlhattak hozzá.
A proletárdiktatúra bukása után ismét politikai szerepet vállalt, a csendőrökkel együtt egyfajta puccsot eszközölt, és 1919. augusztus 7-én Magyarország kormányzójává nyilvánította magát.
Horthy javára lemondott
Alig két hétig birtokolta ezt a tisztséget. Nemcsak az antant jelen lévő megbízottai tiltakoztak újabb közéleti szerepvállalása ellen, de a háborút lezáró békekötés gördülékenysége érdekében feltételként szabták, hogy Habsburgok ne tölthessenek be tisztséget Magyarországon. József főherceg így az éppen Szegeden tartózkodó Horthy Miklós ellentengernagy javára lemondott a kormányzói címről.
A kulturális és politikai életben azonban ezt követően is fontos, cím nélküli szerepet vállalt, a Horthy-korszak egyik meghatározó figurája lett, folytatta kulturális munkásságát, amit a háború előtt elkezdett.
Háborús emlékiratait hét kötetben jelentette meg, A világháború, amilyennek én láttam címmel.
Társadalomtudományokkal és a művészetekkel is igencsak magas szinten foglalkozott, és nemcsak háborús, de vadászati kalandjait, útirajzait is több ízben papírra vetette. 1929-től a Kisfaludy Társaság tagjává választották, több budapesti és a kolozsvári egyetem díszdoktorrá avatta. 1917-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja, 1936-tól elnöke lett. Mindkét tisztségét 1944-es emigrációjáig megtartotta.
Nem lett belőle király soha
Bár az igény megvolt rá, és számos pletyka is felröppent azzal kapcsolatban, hogy Boldog IV. Károly madeirai száműzetése, majd halála után a magyarok által leginkább kedvelt Habsburg ismét elfoglalhassa a királyi trónt a család nevében, erre nem került sor. Bár József Ágost maga is szívesen vállalta volna a királyi szerepet, sem Horthy, sem az egykori király özvegye, Zita királyné nem támogatta ebben, utóbbival a néhai Habsburg Ottó főherceg örökösödése miatt komoly konfliktusai is voltak.
A családon belüli ellentétek csak az 50-es évekre oldódtak fel.
A nyilas kapcsolatait soha nem említette
A nyilas hatalomátvétel idején újabb pozíciót célzott meg, katonai főparancsnok szeretett volna lenni, ezért hűségesküt tett a Szálasi-kormánynak. Ez vezetett végül akadémiai karrierje végéhez, a háborús vereség után először Amerikába, majd német földre emigrált, tisztségeitől pedig megfosztották. Később egyszer sem hozta szóba életének ezen időszakát. Az alcsúti kastélyt elfoglalták a szovjetek,
budapesti palotája az ostrom során megsérült, 1969-ben pedig felrobbantották
a Szent György téri épületekkel együtt. 2021-ben a Nemzeti Hauszmann Program munkálatai során épült újjá. Már emigránsként élt, és Horthy is halott volt, amikor ismét kezébe vette a kezdeményező szerepet, összehívta a magyar Vitézi Rend tagjait, ő maga a második főkapitányi rangot kapta meg, a rendet pedig munkásságának köszönhetően felvették a nemzetközi lovagrendek sorába.
89 évesen hunyt el 1962. július 6-án. A feldafingi temetőben temették el. Két évvel később Auguszta főhercegnő is visszaadta lelkét a teremtőnek. Földi maradványaikat 1992-ben hozták vissza Magyarországra, majd a Budai Vár alatti nádori kriptában újratemették őket.
(Címlapképünk forrása: Fortepan / Österreichische Nationalbibliothek, József főherceg Károly király mellett áll a Besztercebányai templom kapujában.)
Ha érdekel, miként élnek a Habsburgok a trónfosztás óta, ide kattintva olvass tovább!
