Az első világháború magyar részről a padovai fegyverszünettel ért véget. Az ekkoriban kikristályosodó világpolitikai körülmények megágyaztak az ország feldarabolásához. Ráadásul nem minden szomszédos állam igyekezett tartani magát az újonnan meghúzott határokhoz.
„Édes Erdély, itt vagyunk” – csendült fel a katonanóta, amikor 1940. szeptember 5-én a magyar királyi honvédek bevonultak a második bécsi döntés értelmében visszakapott erdélyi városokba. Útjukat földre szórt virágok és ujjongás kísérte magyar oldalról, román részről pedig megágyazott a későbbi kiugráshoz, ami a terület visszacsatolásához és a szovjet bevonuláshoz is vezetett.
A 20. századi magyar történelem egyik kevéssé ismert korszaka a román megszállás: 1919 áprilisától novemberig a román hadsereg fél Magyarországot elfoglalta. A katonai diktatúra során módszeresen kifosztották az országot, többek között a gyárak gépsorait, a lovakat és a kórházi vaságyakat is Romániába küldték. Sőt, amikor kivonultak, vitték magukkal Budapest összes telefonkészülékét is.
Magyarország kormányzója és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is volt egykor József Ágost főherceg. Míg egyik tisztségéről ő maga mondott le, a másiktól megfosztották.
Abban megegyezhetünk, hogy mindenkinek volt töriórája az iskolában, ahol mindenki hallott az első világháborúról. Azonban nem olyan egyszerű átlátni a hadtörténet folyamatait.
Az első nő, aki szabadkőműves lett, különleges életet élt. Soknemzetiségű családjának köszönhetően az Osztrák-Magyar Monarchia reformkori politikájának középpontjába került. Extravaganciája, botrányos szerelmi és politikai élete egyfajta celebbé tette, ami mindkét főváros közönsége számára folyamatosan pletykákat szolgáltatott.
Rengeteg állat hajtott végre hőstetteket az első világháború során. Egy kicsi galambnak majdnem 200 katona köszönhette az életét.
Mata Hari holland táncosnő volt, akit az első világháború alatt azzal vádoltak, hogy kémkedett Németországnak és az Osztrák–Magyar Monarchiának. Végül Franciaországban elítélték, és ki is végezték. Majdnem 100 évnek kellett eltelni, mire kiderült, hogy valójában kém volt-e a tragikus sorsú táncosnő.
Valamikor a második világháborúban az ausztrál haditengerészet riasztást kapott, hogy német tengeralattjárót észleltek a kontinens déli partjainál. Fel is szálltak a bombázók, és el is intézték a betolakodót – ám az valószínűleg egy ártatlan bálna lehetett.
„Az ünnepig vége lesz” – ezzel a tudattal indult harcolni 1914 nyarán az első világháborúba 60 millió katona. Az addig sosem látott pusztítást és erőszakot hozó háború azonban nemcsak hogy az év végéig nem ért véget, hanem még négy esztendőn át tartott. Ám a csatatéren 1914. december 25-én valami olyan történt, ami azóta még egyetlen konfliktusban sem.
A Bibliából származó Armageddon kifejezés a köznyelvben a világvégét, a végítéletet jelenti, azonban kevesen tudják, hogy az utolsó csata helyszíneként említett név egy valóban létező települést takart a mai Izrael területén, mely színes történelme során rengeteg ütközetet átélt.
Kevesen tudják, hogy a Rejtő Jenő műveiből ismert „igazi Trebitsch” valódi személy volt, sőt, az egyik legizgalmasabb életű magyar kalandor, aki a világ minden sarkában megfordult, az első világháborúban a briteknek és a németeknek is kémkedett, puccsokat szervezett, kiutasították Amerikából, élete vége felé pedig buddhista szerzetesnek állt Kínában.
