Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mata Hari holland táncosnő volt, akit az első világháború alatt azzal vádoltak, hogy kémkedett Németországnak és az Osztrák–Magyar Monarchiának. Végül Franciaországban elítélték, és ki is végezték. Majdnem 100 évnek kellett eltelni, mire kiderült, hogy valójában kém volt-e a tragikus sorsú táncosnő.
Mata Hari Margaretha Zelle néven született Hollandiában. Tinédzser volt, amikor a családja elvesztette a pénzét, majd a szülei elváltak. Édesanyja halála után a rokonaihoz került. Leidenben óvónőnek tanult, de amikor az igazgató feltűnően flörtölni kezdett vele, a keresztapja eltávolította az intézményből. Ezután 18 évesen egy újsághirdetésen keresztül megismerkedett Rudolf MacLeod holland kapitánnyal, és hamarosan összeházasodtak. A házasság azonban nem volt sem boldog, sem tartós: MacLeod sokat ivott, megcsalta és verte feleségét, aki végül hét év után elhagyta őt. Ezután kezdődött Margaretha Zelle mozgalmas élete és szédítő karrierje. Új nevet vett fel, és egzotikus múltat teremtett magának, amelyben holland származásáról vagy férjéről alig esett szó.
Így született Mata Hari
Pár évig tartó, sikertelen színésznői próbálkozások és némi modellkedés után, immáron Mata Hari néven indiai táncosnőként és kurtizánként nyerte el a férfiak szívét. Lenyűgöző külsejének és egyedülállóan erotikus táncának köszönhetően Párizs, Bécs, Milánó és Berlin exkluzív szalonjai megnyitották előtte kapuikat. Az 1910-es évek elejére ő volt Európa legkeresettebb kurtizánja. Karrierje körülbelül egy évtizedig tartott, több nyelven is folyékonyan beszélt, és udvarhölgyként is sikereket ért el, elcsábítva a gazdagokat és hatalmasokat több nemzetből, köztük magas rangú kormánytisztviselőket is.
Mivel hazája semleges maradt az első világháború alatt, viszonylag könnyedén átléphette a határokat. A háború előtt a viselkedése miatt erkölcsileg vetették meg sokan. De a háború alatt a kémkedés gyanúját is felkeltette.
Mata Hari és a kémkedés
A háború alatt volt egy nagyon intenzívnek mondható kapcsolata Vadim Maslov századossal, egy 23 éves orosz pilótával, aki a franciáknál szolgált. 1916 nyarán Maszlov megsebesült, ami arra késztette Zellét, hogy engedélyt kérjen, hogy meglátogathassa szerelmét a kórházban. Semleges ország állampolgáraként Zellét normális esetben nem engedték volna a front közelébe, de azt mondták neki, hogy megengedik neki, hogy találkozzon Maszlovval, ha beleegyezik, hogy Franciaországnak kémkedik.
A háború előtt Zelle többször is fellépett Mata Hariként Vilmos trónörökös előtt, aki II. Vilmos császár legidősebb fia volt, és névlegesen a nyugati front magas rangú német tábornoka. Emiatt a franciák úgy vélték, hogy a trónörökös elcsábításával katonai információkat szerezhet, és 1 millió frankot ajánlottak neki, ha ezzel a módszerrel hírszerzési információkkal látja el Franciaországot a német tervekről.
1916 végén Zelle a franciák szerint felajánlotta Németországnak, hogy pénzért cserébe megosztja a francia titkokat velük. 1917-ben kettős ügynöki tevékenységgel kezdték gyanúsítani, és végül azzal vádolták meg, hogy a németeknek kémkedik.
Mata Harit 1917 februárjában letartóztatták egy párizsi luxusszállodában, és öt hónappal később zárt ajtók mögött zajlott le a tárgyalása. Bár az ügyészség őt tette felelőssé 50 000 francia katona haláláért, nem szolgáltattak konkrét bizonyítékot vagy magyarázatotarra, hogy miként okozta ezeket a haláleseteket. Valójában soha senki nem azonosított olyan konkrét katonai veszteséget vagy információkiszivárgást, amellyel összefüggésbe lehetett volna hozni. Nem létezett bizonyíték arra, hogy katonailag hasznos információkat szolgáltatott volna bárkinek is.
Mata Hari halála
Mata Harit 1917. július 24-én a hadbíróság bűnösnek találta, és kivégzőosztag általi halálra ítélte. Bár az utolsó pillanatig kegyelemben reménykedett, ez nem valósult meg, és 1917. október 15-én kivégzőosztag elé vezették. A holland kormány semmit sem tett, hogy megmentse az állampolgárát, aki halála előtt hónapokat töltött alultápláltan és élősködők között rabként.
A táncosnő mítosza és a dokumentumok
A mítoszteremtés közvetlenül azután kezdődött, hogy kivégezték. Az a hír járta, hogy a francia hóhérok vaktöltényekkel lőttek, így a nő meg tudott szökni. Ez azonban csak egy legenda volt, valójában miután agyonlőtték, maradványait a párizsi egyetem orvosi karának adományozták boncolásra.
A német kormány 1930-ban hivatalosan felmentette egy, a tevékenységét dokumentáló francia dosszié alapján, ami állítólag az ártatlanságát bizonyította. A francia igazságügyi minisztérium 84 évvel azután, hogy Mata Harit kémkedés vádjával kivégezték a Vincennes-i erdőben, kimondta, hogy Európa egyik legismertebb táncosnője ártatlan volt. A per újrafelvételét egy francia műkedvelő történész, Leon Schirmann kezdeményezte, mivel több évtizedes levéltári kutatásainak eredményeként rájött, hogy több olyan tény is létezett, melyeket - véletlenül vagy szándékosan - nem vettek figyelembe a tárgyalások során. Sőt, a bizonyítékokat is meghamisították a történész szerint.
2017-ben Franciaország közzétett különféle dokumentumokat Mata Harival kapcsolatban, amelyekből kiderül, hogy ő volt a bűnbak olyan francia tisztviselők számára, akik valakit hibáztatni akartak az országot ért kudarcokért. Ezenkívül azt feltételezik, hogy a társadalmi normák figyelmen kívül hagyása is szerepet játszott a letartóztatásában, elítélésében és kivégzésében. Bár már több éve bizonyították az ártatlanságát, a Mata Hari név örökre összefonódott a kémkedéssel, titokzatossággal és csábítással.
Más ismert nevek is keveredtek már kémkedés gyanújába, ebben a cikkünkben összeszedtük őket.
