Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világ egyik leghíresebb zeneszerzőjéről sokáig egy melankolikus géniusz képe élt a köztudatban, ám a friss kutatások szerint valójában humoros, társaságkedvelő és élvezetekre nyitott ember volt.
Pjotr Iljics Csajkovszkij 1840-ben született az orosz birodalomhoz tartozó Votkinszkban. A világ ma olyan ikonikus műveiről ismeri, mint a Hattyúk tava, a Csipkerózsika vagy a Diótörő, amelyek máig a klasszikus balett legismertebb alkotásai közé tartoznak.
Új értelmezés
Simon Morrison, zenetörténész korábban publikálatlan leveleket és naplókat kutatott át, amelyek szerinte teljesen új oldalát mutatják meg a zeneszerzőnek. Úgy tartja, Csajkovszkij életrajzát szégyenletes módon eltorzították a kutatók, úgy állították be, mint egy szenvedő, boldogtalan meleg férfit, akinek zenéje kizárólag a fájdalomról szól.
A kutató szerint azonban ez a kép félrevezető: „Sikeres volt, szerette a családja és a barátai, volt pénze, szerelmei, kapcsolatai. Igazából egészen fantasztikus élete volt.”
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Félreértelmezett levelek
A zeneszerző életét évtizedeken át tragikus történetként értelmezték, különösen homoszexualitása miatt. Morrison szerint azonban sok kutató túlzottan egyetlen levelezésre építette a róla kialakított képet, főként mecénásával, Nagyezsda von Meckkel folytatott üzenetváltásaira fókuszálva.
A zenetudós szerint ezekben a levelekben Csajkovszkij gyakran tudatosan „magasztos”, romantikus hangnemben fogalmazott. Egy híres levelében például a 4. szimfóniát a végzet és a sors allegóriájaként írta le, de Morrison szerint a zenéből ez egyáltalán nem következik egyértelműen. „A legrosszabb dolog, amit valaha tett, hogy megírta azt a levelet” – mondta Morrison.
Humor minden mennyiségben
A kutatás során előkerült más levelek viszont teljesen eltérő személyiséget mutatnak. A zeneszerző testvéreinek írt soraiban gyakran nyers, abszurd és önironikus humort használt.
Némelyik levél teljesen olyan, mint egy Monty Python-jelenet
– fogalmazott a biográfus. Csajkovszkij például részletesen és morbid humorral számolt be emésztési problémáiról vagy kellemetlen utazásairól, sőt egy alkalommal, mikor elkapta a rosszullét, rajzolt magáról egy karikatúrát a vonaton.
A buli lelke
Egy 1877-es, korábban publikálatlan naplóbejegyzésben egy kortárs arról írt, hogy a zeneszerző egy vacsorán szinte bohócként szórakoztatta a társaságot. A beszámoló szerint egy tál osztriga megmaradt levébe vodkát öntött, majd nevetve figyelte, hogyan „lázadnak fel” tengervízben élő apró organizmusok.
Természetesen a mi drága Pjotr Iljicsünk lett az este középpontja
– írta róla a kortársa. A levelek és visszaemlékezések alapján tehát úgy tűnik, Csajkovszkij egy sokat nevető, társasági életet élő, önironikus alkotó volt, akit nem csak a melankólia határozott meg. Ez nem csökkenti műveinek erejét, sőt, még emberibbé teszi azokat.
Kapcsolódó: A zeneszerzők életét tehát sok félreértés övezi - ezek közé tartozik Chopin halálának körülményei is, ami máig rejtélynek számít.
