Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyar Péter kormányfő tervei szerint Sulyok Tamás legkésőbb július 20-a körül távozik hivatalából: vagy az Alaptörvény módosításának aláírása és kihirdetése nyomán, vagy – amennyiben megtagadja az aláírást – egy esetleges megfosztási eljárás következtében. A módosítás hatálybalépését követően Sulyok Tamás megbízatása megszűnik, és az új köztársasági elnök megválasztásáig az államfői feladatokat ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes látja majd el.
Miután Sulyok Tamás köztársasági elnök kijelentette, hogy nem mond le hivataláról, a kormányoldal az úgynevezett „tisztítótűz-művelet” részeként megkezdte a közjogi méltóság eltávolítását célzó lépéseket. Magyar Péter ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az államfői intézmény megmaradt tekintélyét szeretné megőrizni, ezért első körben nem a megfosztási eljárás megindítását választják.
Mi lesz most a köztársasági elnökkel?
A miniszterelnök szerint az államfői tisztség tekintélyének helyreállítását szolgálná az a lépés, hogy az Alaptörvény módosításával teremtenek lehetőséget Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetésére. A kormány ugyanis „bábnak” tartja a jelenlegi köztársasági elnököt, ezért eltávolítását mindenképpen szükségesnek tartja. A módosítást ma kezdte sürgősséggel tárgyalni a Parlament.
A mostani Alaptörvény-módosítás célja nem az, hogy általánosan megváltoztassa a köztársasági elnök eltávolításának szabályait, hanem az, hogy egy átmeneti rendelkezés segítségével megszüntesse Sulyok Tamás jelenlegi megbízatását.
Kell az aláírása az őt eltávolító törvényre
A folyamat egyik különös eleme, hogy az Alaptörvény módosításának hatálybalépéséhez szükség van a köztársasági elnök aláírására és kihirdetésére. Ezeket törvény szerint meg kell tennie, hiszen az államfő nem rendelkezik politikai vétójoggal az Alaptörvény módosításával szemben:
pusztán politikai vagy tartalmi kifogás alapján nem tagadhatja meg az aláírást.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Erre csak abban az esetben van lehetősége, ha eljárási hibára hivatkozik, illetve alkotmányossági vizsgálatot kezdeményezhet az Alkotmánybíróságnál az üggyel kapcsolatban.
Magyar Péter ugyanakkor kijelentette, hogy amennyiben Sulyok Tamás nem írja alá a dokumentumot, szerinte „okkal és alappal megindítható ellene a megfosztási eljárás”.
Ez egy különleges alkotmányos eljárás, amelynek során a köztársasági elnököt az Alaptörvényben meghatározott súlyos jogsértés esetén megfoszthatják tisztségétől. Az eljárást az Országgyűlés kezdeményezheti, a végső döntést pedig az Alkotmánybíróság hozza meg.
Mi történik, ha Sulyok Tamás távozik?
Akár az Alaptörvény módosítása, akár egy esetleges megfosztási eljárás eredményeként szűnik meg Sulyok Tamás megbízatása, az új köztársasági elnök megválasztásáig átmeneti időszak következik.
A köztársasági elnöki tisztség azonban nem maradhat betöltetlen, mert az akadályozná az állam működését. Az Alaptörvény előírásai szerint ebben az időszakban a köztársasági elnöki feladatokat ideiglenesen az Országgyűlés elnöke látja el, vagyis
Forsthoffer Ágnes töltheti be ezt a tisztséget.
Az új köztársasági elnök megválasztására az Országgyűlésnek a jogszabályban meghatározott határidőn belül kell sort kerítenie, amely elméletileg 30 nap. Magyar Péter ugyanakkor kijelentette: Sulyok Tamás július 20-ig elhagyja a hivatalát, az új köztársasági elnök pedig augusztus 20. előtt elfoglalja majd az elnöki széket.
Hogyan lesz új elnökünk?
A miniszterelnök kiemelte, hogy a mostani, 17. Alaptörvény-módosítás csak átmeneti megoldást jelent. A későbbiekben egy népszavazással megerősített Alaptörvényről szólva a közvetlen államfőválasztás lehetőségét is felvetette.
A javaslat támogatói szerint ennek célja az lenne, hogy a köztársasági elnök közvetlen társadalmi felhatalmazással rendelkezzen, és ne kizárólag az aktuális parlamenti többség döntése alapján kerüljön hivatalba.
Kapcsolódó: a kormányváltás nagyon sok területen befolyásolta az országban kialakult helyzetet. Most az is változik, mi lesz az eddig központi funkciót betöltő Karmelita sorsa.
