Ha valaki több európai országban is dolgozott, bizonyos feltételek mellett mindegyik érintett államtól jogosult lehet nyugdíjra.
Farkas András nyugdíjszakértő elárulta, miért végeznek kettős számítást az illetékes szervek, és hogyan állapítják meg a nemzetközi nyugdíjat a kedvezőbb ellátás érdekében. A legfontosabb szabályokat a HRPortal foglalta össze.
Ha több országban dolgoztunk, mindegyikből kaphatunk nyugdíjat
Ha egy magyar állampolgár több EU/EGT tagállamban (az EU 27 tagállama, Liechtenstein, Norvégia, Izland és Svájc) vagy az Egyesült Királyságban vállalt munkát, és ott biztosítási időtartamokat szerzett, minden érintett államtól jogosult lesz résznyugdíjra, amennyiben a minimális időfeltételt – ez jellemzően 12 hónap biztosítási időt jelent – teljesítette.

Az ellátásokat a lakóhely szerinti tagállam nyugdíjfolyósító szervénél lehet igényelni. Egyetlen igénybejelentéssel minden olyan tagállamban megnyílik az igénylő jogosultsága az ellátmányra, ahol eleget tett a jogosultsági feltételeknek. Eszerint ha munkavállalóként több államban is szerzett nyugdíjjogosultságot,
![]()
az összes államra vonatkozó igényét elegendő annak az államnak a nyugdíj-hatóságánál bejelenteni, ahol él.

A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Az EU vonatkozó koordinációs rendeletei szerint a más tagállamban megszerzett szolgálati időket és biztosítási jogosultságokat úgy kell figyelembe venni, mintha azokat az ellátást megállapító tagállam területén vagy biztosítási rendszerének hatálya alatt szerezte volna a munkavállaló. Az adott tagállamtól járó nyugdíj megállapításakor kizárólag az adott tagállamban elért keresetet veszik figyelembe.
A nyugdíjat megállapító hatóság a nyugdíj összegének meghatározása során kettős számítást végez.
Az első a nemzeti vagy független ellátás
A szabályozás lényege, hogy a nyugdíj összegét kizárólag annak az országnak a szabályainak figyelembevételével határozzák meg, ahol a biztosítási idő megszerzése történt. Ez azt jelenti, hogy
![]()
az adott tagállamban szerzett biztosítási/szolgálati idő és átlagkereset/járulékalap/nyugdíjjóváírás alapján számítják ki az ellátás összegét.
A második az időarányos, pro rata temporis nyugellátás
Ennek számítása során figyelembe veszik az összes érintett tagállamban szerzett biztosítási időt, és ennek arányában állapítják meg a nyugdíjat. Először meghatároznak egy elméleti összeget. Ez arra vonatkozik, hogy mekkora lenne a nyugdíj összege, ha az igénylő a valamennyi érintett tagállamban szerzett, összegzett szolgálati idejét mind a számítást végző tagállamban szerezte volna. Ezután ennek az elméleti összegnek kiszámítják egy olyan arányú részét, ahogyan a számítást végző tagállamban szerzett szolgálati idő az összes szolgálati időhöz aránylik.
![]()
Végül a nyugdíjigénylőnek a magasabb összegű nyugdíjat állapítják meg.
Ha valaki nem szerzett önálló nyugdíjjogosultságot az adott államban, akkor csak a második számítást végzik el, amennyiben a minimális feltétel (jellemzően 12 biztosítási hónap) teljesült. A meghatározott összeget az ellátás fizetésére kötelezett tagállamtól eltérő lakóhely szerinti tagállamba folyósítják, ezt nevezik az ellátások exportjának.
Öregségi nyugdíj igénylése esetén kérhető az ellátás megállapításának elhalasztása. Ezt akkor kell jelezni, amikor valaki igényelni kívánja a nyugdíjat.
Az uniós rendeletek területi hatályán kívül eső államban szerzett szolgálati időt akkor veszik figyelembe, ha a nyugdíjszámítást végző tagállam az adott országgal szociális biztonsági egyezményt kötött. A harmadik országban szerzett szolgálati idő kizárólag a nyugellátásra való jogosultság megállapításához vehető figyelembe, a nyugellátás összegét nem befolyásolhatja.
Hazai viszonylatban az idős korosztály leginkább attól tart, hogy nem kap megfelelő egészségügyi ellátást, vagy elmagányosodik, az idősotthonba költözést azonban elutasítja.
























