A modern kori magyar történelem legsötétebb időszakához, a Szálasi Ferenc vezette náci bábkormányhoz és a szélsőjobboldali hungarista mozgalomhoz kapcsolódik a nyilaskereszt, mely a jelenleg hatályos törvények szerint tiltott önkényuralmi jelképnek számít hazánkban. De vajon a nyilasok jelképe tényleg a lovagkorhoz kapcsolódik – mint Szálasiék állították –, és mi köze a szimbólumnak a náci horogkereszthez? Ezekre keressük a választ.
Betiltották a horogkeresztet, új jelkép kellett
Az 1930-as évek elején alakult első magyar szélsőjobboldali szervezetek, az Alföldön aktív, Böszörmény Zoltán által vezetett, illetve a Dunántúlon létrejött, Pálffy Fidél és Meskó Zoltán nevéhez köthető pártok kezdetben még a német nemzetiszocialisták jelképeit, a horogkeresztet és a náci karlendítést használták, előbbit a német fekete helyett a magyar zászlóban szereplő zöld színben. Amikor azonban Gömbös Gyula kormánya 1933-ban – arra hivatkozva, hogy az egy idegen állam, a hitleri Németország felségjelzése lett – betiltotta Magyarországon a horogkereszt használatát, a mozgalmaknak új jelkép után kellett nézniük.
Böszörmény pártja az ún. kaszáskeresztet választotta, melyben a keresztbe tett kaszák egyszerre utaltak a parasztságra, és emlékeztettek a náci horogkeresztre – írja a Nyelv és tudomány –, míg a dunántúli szervezetek a nyilaskereszt mellett döntöttek: utóbbi a szélsőjobboldali politikusok szerint Szent László hadijelvényének modernizált változata volt, és a lovagkirály szellemiségével való jogfolytonosságot fejezte ki, továbbá utalt a kalandozó magyarok rettegett nyilaira is. A jelkép gyorsan elterjedt a köztudatban, és a magyar nemzetiszocialistákat, szélsőjobboldali mozgalmárokat nyilasoknak vagy nyilaskereszteseknek kezdte nevezni a köznyelv.
Pénzérmén találták a nyilaskeresztet?
Többféle magyarázat is létezik, kitől származik a nyilaskereszt ötlete: egy ismert anekdota úgy tartja, amikor az említett Pálffy Fidél gróf – később a Szálasi-kormány földművelésügyi minisztere – pártalapítási kérelmet nyújtott be a belügyminiszternek, elutasításra talált, abban ugyanis egyértelműen a náci szimbolika (fehér kör vörös mezőben fekete horogkereszttel és a barna ing) szerepeltek. A politikus ezért apró változtatásokat eszközölt, a barna ing zöld lett, a karszalag Árpád-sávos, a kereszt pedig nyílhegyekben végződött; így máris „szalonképesebbé” vált az elképzelése.
Egyesek szerint viszont a másik pártalapító, Meskó Zoltán fia, Meskó Lajos volt az ötletgazda, aki Nagy Lajos király egyik pénzén látta meg a szimbólumot, megint mások úgy tartják, a fiú az ősmagyar mítoszok világából merített ihletet.
Szálasi Ferenc első politikai szervezete, az 1935 és 1937 között működött Nemzeti Akarat Pártja (NAP) sem a kaszás-, sem a nyilaskeresztet nem használta, az alapító ugyanis igyekezett elválasztani magát a már létező szélsőjobboldali csoportoktól, és inkább saját szimbólumot, a „HIT” szó betűiből alkotott rovásjelképet használt. Idővel azonban Szálasi mozgalma annyira megerősödött, hogy magába olvasztotta a többi szervezetet is, és átvette az általuk használt nyilaskeresztet, melynek közepére egy fehér „H” betű került a hungarizmus eszméjére utalva.
Tényleg nyilaskereszt volt Szent László király pajzsán?
A nyílvégű kereszt természetesen jóval megelőzi időben a nemzetiszocialista mozgalmakat, régi heraldikai motívumként, a görög kereszt egy változataként több címerben is felbukkant – a chilei Putaendo város címerében például ma is megtalálható –, azonban semmilyen különleges jelentéssel nem bírt, csupán egy volt a számtalan keresztvariáció közül.
De tényleg Szent Lászlóhoz, a legendás lovagkirályhoz kapcsolódik a nyilaskereszt, mint azt a hungaristák állították? Az állítás alátámasztásához leggyakrabban az 1300-as években született Magyar Anjou-legendárium egyik illusztrációját használják, melyen jól látható a király pajzsán a kérdéses jelkép – az alaposabb szemlélő azonban észreveheti, hogy a képen valójában nem a nyilaskereszt, hanem az Árpád-ház és az Anjouk által használt liliomos, más néven lóherés kereszt szerepel. Szintén szembetűnő, hogy Szent László pajzsán nem görög, hanem latin kereszt található (utóbbinak a függőleges szára hosszabb), az ezüst vagy fehér alapon vörös kereszt pedig a sárkányölő Szent György nyomán igen népszerűnek számított a középkori lovagok körében, nem meglepő, hogy a krónika illusztrátora ezzel „vértezte fel” a lovagkirályt.
A nyilasoknak tehát ezt a kereszttípust kellett volna választaniuk, ha tényleg Szent László örökségét kívánták volna továbbvinni; a liliomos kereszt azonban kevésbé emlékeztet a náci szvasztikára, nyilvánvalóan ezért veszített a nyílvégű görög kereszttel szemben.
