Apró, használhatatlan díszzsebek, vagy épp annak teljes hiánya: társadalmi jelenségekre világít rá a tény, miszerint a női ruhákról ma is sokszor lemarad a zseb.
A gömböknek, a csúcsdísznek vagy a girlandoknak nem csak az a szerepe, hogy széppé tegyék a fenyőfát. Jelentésük révén emelik az ünnep fényét is. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered ezeket.
Kevés ország mondhatja el magáról, hogy hivatalos nemzeti állata egy olyan lény, amelynek létezését a történelem során soha nem sikerült bizonyítani. Skócia azonban évszázadok óta kitart amellett, hogy az unikornis a legpontosabb szimbóluma mindannak, amit a nemzeti identitásról gondol.
Ki gondolta volna, hogy egy zsebkendőnek, ami manapság leggyakrabban a szemetesben landol, valaha politikai jelentősége volt, sőt jelképezte a hatalmat és a gazdagságot is? A középkorban díszként használták, majd stílusformáló és a szerelmesek kommunikációs eszköze is lett. De nem csak a szerepe, az alakja is folyamatosan változott az évszázadok során.
Annak ellenére, hogy a kortárs stílus ikonikus darabjaként tartják számon, fontos tudni, hogy már az ókorban is nagy divatja volt a choker nyakláncoknak. Nevéből is következtethető, hogy egy nyakra feszülős ékszerről van szó, kívülről úgy tűnhet, hogy kissé fojtó érzés lehet viselni, de erről szó sincs. A történelemben legtöbbször az arisztokraták körében volt kifejezetten népszerű a viselése, de akadt időszak, amikor a prostitúciót azonosították ezzel az ékszerrel, manapság viszont leginkább a lázadók szimbóluma.
Átmenetileg eltűnik a magyar jelképnek is tekintett, Hősök terén található ikonikus szobor: a Millenniumi emlékmű korinthoszi oszlopán álló Gábriel arkangyalt azért szállítják el, hogy több mint 120 év után restaurálják.
Akadnak olyan állatok vagy növények, amelyekkel kapcsolatban mindenki tisztában van azzal, hogy mit szimbolizálnak, ám olyanok is, amelyek kevéssé ismertek. Kvízünkben szimbolikájuk szempontjából köztudott és kevéssé ismert élőlényeket válogattunk össze. Felkészültél?
A 20. században a szocializmushoz és a kommunizmushoz szorosan kötődő vörös csillag a hidegháború egyik leglátványosabb szimbóluma volt, és széles körben használták a Szovjetunió állami ikonográfiájának részeként. Így országszerte nálunk is felkerült a középületekre.
A magyar címerben található kettős kereszt fontos jelképnek számít hazánk történetében, a szimbólum eredetét, jelentését és azt illetően, hogyan és miért került a magyarokhoz, mégis rengeteg a kérdés, bizonytalanság. Sorozatunk mai cikkében a kettős kereszt történetének jártunk utána.
Nem csak Magyarországnak, az idén 150. évfordulóját ünneplő fővárosnak is létezik − illetve létezett többféle − zászlója a történelem során. Kevesen tudják, miért pont a piros-sárga-kék, illetve később a piros-sárga-zöld lett Budapest trikolórja, és miért változott gyakran a zászló színösszetétele, illetve kinézete. Ennek jártunk utána.
Az emberi koponyából és alatta két keresztbe rakott lábszárcsontból álló halálfejszimbólumot a modern populáris kultúra elsősorban a kalózokhoz köti, illetve gyakran találkozhatunk vele halálos veszélyt jelző táblákon. De vajon tényleg a tengeri haramiák használták elsősorban ezt a kissé riasztó jelképet? Honnét ered a halálfej motívuma valójában?
Gyógyszertárak cégérében nagyon gyakran feltűnik a botra tekeredő kígyó motívuma, egyértelműen, szavak nélkül is jelezve az arra elhaladók számára, mivel foglalkozik az üzlet, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is ezt a szimbólumot választotta logójának. De miért éppen a kígyó, és miért ebben a furcsa alakváltozatban vált a gyógyítás, orvostudomány jelképévé? Ennek jártunk utána mai Szimbólumvadászunkban.
