A pápa adományozta a kettős keresztet Szent Istvánnak? Honnét ered a legrégebbi magyar címermotívum?

Olvasási idő kb. 3 perc

A magyar címerben található kettős kereszt fontos jelképnek számít hazánk történetében, a szimbólum eredetét, jelentését és azt illetően, hogyan és miért került a magyarokhoz, mégis rengeteg a kérdés, bizonytalanság. Sorozatunk mai cikkében a kettős kereszt történetének jártunk utána.

Konstantin császár felesége terjesztette el?

A kettős keresztet, más néven apostoli keresztet, mely abban különbözik a hagyományos latin kereszttől, hogy két vízszintes szára van, a 4. században kezdték használni Bizáncban, amikor a legenda szerint Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona Jeruzsálemből származó, Jézushoz köthető kegytárgyak gyűjtésébe fogott, és a Golgota-hegyről megszerezte azt a keresztet, mely vélhetően Krisztusé volt. A 6. századtól kezdve vált igazán elterjedtté a kettős kereszt a Bizánci Birodalomban, ahol kevésbé vallási, mint inkább politikai jelvényként használták, és rengeteg tárgyon – ruhákon, fegyvereken, pecséteken, érméken – jelent meg.

A kettős kereszt a keleti ortodoxiában
Fotó: OlgaVolodina / Getty Images Hungary

Később a kettős kereszt az egyházi hierarchiában kapott szerepet, amíg az alacsonyabb rangú papok a hagyományos keresztet, a magasabb rangban álló egyházi méltóságok, a pátriárkák, érsekek a kettős keresztet viselték, csakúgy, mint a térítő utakra induló misszionáriusok és a pápa követei, ezért is kapta a jelkép az apostoli vagy missziós kereszt elnevezést. A kettős kereszt felső vízszintes szára gyakrabban rövidebb, mint az alsó, ezt általában a Krisztus lábára erősített táblával (I.N.R.I. – latinul Názáreti Jézus, a zsidók királya) szokták magyarázni, erre azonban nincs konkrét bizonyíték. A keresztény szimbolikában létezik hármas kereszt is, ezt azonban hagyományosan egyetlen személy, a római egyházfő (jelenleg Ferenc pápa) használhatja.

Szent István korában még nem is használták a pápák

De hogyan került a kettős kereszt Magyarországra? A hagyomány szerint a kettős keresztet Szent István király kapta II. Szilveszter pápától, aki ezzel a gesztussal szimbolikusan apostoli felhatalmazást és küldetést adományozott a magyar uralkodónak, vagyis a keresztény Magyarország ettől kezdve részt vett a krisztusi tanítás terjesztésében. A modern történelemtudomány azonban cáfolta ezt az elképzelést, ugyanis a kettős keresztnek István király korában még semmilyen fontosabb szerepe nem volt a nyugati keresztény szimbolikában, ekkor még az apostolok és a pápa követei is az egyszerű latin keresztet viselték hivatalos jelvényként. 12–13. századi történelmi forrásokból bizonyítható, hogy Szent István óta a magyar királyokat csakugyan megillette az apostoli kereszt használatának joga, melyet ünnepélyes alkalmakkor maguk előtt hordoztak, ez a kereszt azonban még a hagyományos, egyszerű latin kereszt volt.

Szent István (tévesen) a kettős kereszttel a pajzsán a 14. századi <i>Képes króniká</i>ban
Fotó: Wikimedia Commons

Szintén téves elképzelés, miszerint a kettős kereszt Cirill és Metód bizánci szerzetesek korábbi hittérítő tevékenysége nyomán jutott el a Kárpát-medencébe, majd Magyarországra – ezt az elméletet a szlovák nacionalista és a pánszláv mozgalmak kezdték terjeszteni a 19. században, és a moráviai kereszténység elsőségét igyekeztek vele alátámasztani. (A magyarság mellett a kettős kereszt egyben Szlovákia nemzeti jelképe is.)

III. Béla király hozta magával Bizáncból

A valóságban – jelenlegi tudásunk szerint – a kettős kereszt egyenesen Bizáncból került Magyarországra, a 12. második felében uralkodott III. Béla királynak köszönhetően, aki diplomáciai okokból a bizánci udvarban, I. Manuél császár trónörököseként nevelkedett. A motívum 1190 körül jelent meg először magyar pénzérméken és pajzsokon, bevezetésére valószínűleg azért került sor, mert Béla király így próbálta kifejezni a bizánci uralkodóval való egyenrangúságát, azt, hogy Istenen kívül senkinek sem tartozik elszámolással. Az uralkodó emellett a kettős kereszt használatával a világi és az egyházi hatalom szimbólumát egyesítette egyetlen jelben, mellyel a vele vitában álló Lukács érseknek kívánt nem éppen diszkréten üzenni.

A kettős kereszt végül csak a következő században, IV. Béla uralkodásától állandósult a királyi pecséten és a címeren, ezzel a ma használatban lévő magyar címer legrégebbi motívumának számít. A 13. század óta ez a szimbólum a magyar király és a magyar állam szuverenitását és legitimációját jelképezi és a Tanácsköztársaság idején, illetve a Rákosi- és Kádár-rendszerben használt címereken kívül az összes magyar címerváltozaton megjelenik.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?