A pápa adományozta a kettős keresztet Szent Istvánnak? Honnét ered a legrégebbi magyar címermotívum?

Olvasási idő kb. 3 perc

A magyar címerben található kettős kereszt fontos jelképnek számít hazánk történetében, a szimbólum eredetét, jelentését és azt illetően, hogyan és miért került a magyarokhoz, mégis rengeteg a kérdés, bizonytalanság. Sorozatunk mai cikkében a kettős kereszt történetének jártunk utána.

Konstantin császár felesége terjesztette el?

A kettős keresztet, más néven apostoli keresztet, mely abban különbözik a hagyományos latin kereszttől, hogy két vízszintes szára van, a 4. században kezdték használni Bizáncban, amikor a legenda szerint Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona Jeruzsálemből származó, Jézushoz köthető kegytárgyak gyűjtésébe fogott, és a Golgota-hegyről megszerezte azt a keresztet, mely vélhetően Krisztusé volt. A 6. századtól kezdve vált igazán elterjedtté a kettős kereszt a Bizánci Birodalomban, ahol kevésbé vallási, mint inkább politikai jelvényként használták, és rengeteg tárgyon – ruhákon, fegyvereken, pecséteken, érméken – jelent meg.

A kettős kereszt a keleti ortodoxiában
Fotó: OlgaVolodina / Getty Images Hungary

Később a kettős kereszt az egyházi hierarchiában kapott szerepet, amíg az alacsonyabb rangú papok a hagyományos keresztet, a magasabb rangban álló egyházi méltóságok, a pátriárkák, érsekek a kettős keresztet viselték, csakúgy, mint a térítő utakra induló misszionáriusok és a pápa követei, ezért is kapta a jelkép az apostoli vagy missziós kereszt elnevezést. A kettős kereszt felső vízszintes szára gyakrabban rövidebb, mint az alsó, ezt általában a Krisztus lábára erősített táblával (I.N.R.I. – latinul Názáreti Jézus, a zsidók királya) szokták magyarázni, erre azonban nincs konkrét bizonyíték. A keresztény szimbolikában létezik hármas kereszt is, ezt azonban hagyományosan egyetlen személy, a római egyházfő (jelenleg Ferenc pápa) használhatja.

Szent István korában még nem is használták a pápák

De hogyan került a kettős kereszt Magyarországra? A hagyomány szerint a kettős keresztet Szent István király kapta II. Szilveszter pápától, aki ezzel a gesztussal szimbolikusan apostoli felhatalmazást és küldetést adományozott a magyar uralkodónak, vagyis a keresztény Magyarország ettől kezdve részt vett a krisztusi tanítás terjesztésében. A modern történelemtudomány azonban cáfolta ezt az elképzelést, ugyanis a kettős keresztnek István király korában még semmilyen fontosabb szerepe nem volt a nyugati keresztény szimbolikában, ekkor még az apostolok és a pápa követei is az egyszerű latin keresztet viselték hivatalos jelvényként. 12–13. századi történelmi forrásokból bizonyítható, hogy Szent István óta a magyar királyokat csakugyan megillette az apostoli kereszt használatának joga, melyet ünnepélyes alkalmakkor maguk előtt hordoztak, ez a kereszt azonban még a hagyományos, egyszerű latin kereszt volt.

Szent István (tévesen) a kettős kereszttel a pajzsán a 14. századi <i>Képes króniká</i>ban
Fotó: Wikimedia Commons

Szintén téves elképzelés, miszerint a kettős kereszt Cirill és Metód bizánci szerzetesek korábbi hittérítő tevékenysége nyomán jutott el a Kárpát-medencébe, majd Magyarországra – ezt az elméletet a szlovák nacionalista és a pánszláv mozgalmak kezdték terjeszteni a 19. században, és a moráviai kereszténység elsőségét igyekeztek vele alátámasztani. (A magyarság mellett a kettős kereszt egyben Szlovákia nemzeti jelképe is.)

III. Béla király hozta magával Bizáncból

A valóságban – jelenlegi tudásunk szerint – a kettős kereszt egyenesen Bizáncból került Magyarországra, a 12. második felében uralkodott III. Béla királynak köszönhetően, aki diplomáciai okokból a bizánci udvarban, I. Manuél császár trónörököseként nevelkedett. A motívum 1190 körül jelent meg először magyar pénzérméken és pajzsokon, bevezetésére valószínűleg azért került sor, mert Béla király így próbálta kifejezni a bizánci uralkodóval való egyenrangúságát, azt, hogy Istenen kívül senkinek sem tartozik elszámolással. Az uralkodó emellett a kettős kereszt használatával a világi és az egyházi hatalom szimbólumát egyesítette egyetlen jelben, mellyel a vele vitában álló Lukács érseknek kívánt nem éppen diszkréten üzenni.

A kettős kereszt végül csak a következő században, IV. Béla uralkodásától állandósult a királyi pecséten és a címeren, ezzel a ma használatban lévő magyar címer legrégebbi motívumának számít. A 13. század óta ez a szimbólum a magyar király és a magyar állam szuverenitását és legitimációját jelképezi és a Tanácsköztársaság idején, illetve a Rákosi- és Kádár-rendszerben használt címereken kívül az összes magyar címerváltozaton megjelenik.

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ezért sóhajtozik a kutyád – érdemes komolyan venni

A te kutyád is sóhajtozik? Az enyém is. Mélyen, teátrálisan, mintha a világ összes terhe az ő vállát nyomná. Kiderült, hogy a hangos kilégzés jelezhet elégedettséget, csalódottságot, feszültséget, sőt akár fájdalmat is.

Világom

Tüzet gyújtana a Holdon a NASA: ezért szükséges a veszélyes kísérlet

A NASA 2026 végén a Flammability of Materials on the Moon (FM2) küldetés keretében kontrollált körülmények közötti tűzgyújtást tervez a Hold felszínén, hogy az űri gravitáció lángokra gyakorolt hatását vizsgálja. A kísérlet célja, hogy megértsék, miként lehet hatékonyan oltani a tüzet az űrben, hogy növelhessék a jövőbeli űrbázisok biztonságát.

Életem

Ezért ugat állandóan a kutyád

A lépcsőházban zengő ugatás vagy a szomszédból órákon át átszűrődő csaholás sokaknak ismerős. Bár a hangadás a kutyák természetes kommunikációs repertoárjának a része, az állandó ugatás nemcsak a környezetet és a gazdit, hanem magát az állatot is megviseli. De vajon mi váltja ki, és hogyan vethetünk véget a zajongásnak?

Mindennapi

Így működik a mentelmi jog: két típusa is létezik

A mentelmi jog azért létezik, hogy a megválasztott képviselők külső nyomástól és megalapozatlan eljárásoktól mentesen, zavartalanul végezhessék munkájukat. Ez a védelem nem egy személyes kiváltság, hanem a választók képviseletének és a törvényhozás függetlenségének alapja. Összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Mindennapi

Erre az üzenetre sose válaszolj Messengeren

A csalók már Messengeren is keresik áldozataikat, biztos és kockázatmentes befektetést kínálva. Különösen gyanús, ha valaki Paysafecard-kódot kér. Aki megkapja a 16 jegyű PIN-t, az gyakorlatilag azonnal hozzáfér a pénzhez.

Világom

„Fájt a hátam, nem tudtam elbújni” – salátát evett a férfi, miközben Trump ellen merényletet kíséreltek meg

Furcsa reakciókat váltott ki a Donald Trump amerikai elnök ellen megkísérelt merénylet a Fehér Ház sajtóvacsoráján résztvevő vendégekből. Volt, akit egyáltalán nem ijesztettek meg a pillanatok alatt káoszba fulladó események, és nyugodtan ülve ette tovább a vacsoráját, mások pedig az asztalokra kikészített pezsgőket és borokat markolták fel és vitték magukkal.

Mindennapi

Indul az újabb bírsághullám: ezt ellenőrzik a nyaralóhelyeken

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a nyár végéig tartó, átfogó ellenőrzéssorozatot indított a legnépszerűbb hazai turisztikai helyeken, hogy próbavásárlásokkal és helyszíni szemlékkel szűrjék ki a szabálytalan vendéglátósokat és taxisokat. A razzia célja a fogyasztók védelme és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítása a főszezon idején.

VIP

Elhunyt Edith Eva Eger

Elhunyt Edith Eva Eger író, klinikai pszichológus, A döntés című könyv szerzője. A magyar származású holokauszt-túlélő 98 éves volt.