Így halt meg a valóságban Hunyadi: szörnyű betegség áldozata lett

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Nem csatában, fegyverrel a kézben, s nem is békében megöregedve hunyt el a legendás magyar hadvezér.

Hunyadi Jánosról közismert tény, hogy a nándorfehérvári csata során veszítette életét. Azt már jóval kevesebben tudják, hogy nem egy török végzett a magyarok hadvezérével, hanem egy szörnyű betegség okozta halálát a valóságban. Pestis végzett vele. 

A korábban az ország kormányzói tisztségét is betöltő kapitány, Hunyadi János számos csatát nyert élete során. A kor geopolitikai nehézségei egész életútját meghatározták. Élete 1456. augusztus 11-én ért véget, Nándorfehérváron, a csata közben. Már élete során valóságos legendának tartották, nem csak a magyarok. Hírneve egész Európát bejárta, sok bizonytalansággal tarkított származásának köszönhetően pedig a későbbi korok is előszeretettel foglalkoztak vele, valóságos művészeti celebbé vált fiaival együtt, számos zenemű festmény, szobor és regény főszereplőjeként.

Hunyadi legendás életének valós eseményei számos művészt megihlettek
Fotó: G.n.k

Így élt és halt meg Hunyadi a valóságban

Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet és gyermekeik, a tragikus véget ért László, illetve az igazságos és bölcs, későbbi királlyá választott Mátyás mindannyian megszenvedték utolsó napjaikat. A hadvezér még az utolsó, általa vezetett csata közben fertőződött meg a korszak legfélelmetesebb betegségével. 

Idézőjel ikon

A pestisjárvány nem volt ritka a középkori Magyarországon, 1456-ban, majd 1457-ben is rengeteg ember halálát okozta.

A ma már gyógyítható betegségnek akkoriban nem volt ellenszere, a higiéniás viszonyok pedig, főként a városokban vagy éppen a csatákban kedveztek terjedésének. Ezt utóbbi esetben bőszen ki is használták, a katapultok segítségével juttatták be a fallal körülzárt erősségekbe a pestisben meghalt társaik testét, hogy a fertőzés terjesztésével belülről bomlasszák a védekezést. 

A pestis tömegek halálát okozta a középkorban
Fotó: Guido Mieth / Getty Images Hungary

A fekete halál nem kímélt senkit

A betegség először a 14. században söpört végig Európán. A patkányok által is terjesztett bakteriális fertőzés elképesztő mértékű pusztítást végzett, egyes statisztikák szerint akár a kontinens lakosságának a 60 százaléka is odaveszhetett. Ma már tudjuk, amit akkoriban még nem is sejtettek, és ami számos tévképzet, babona és riadalom alapjául szolgált, hogy a betegség kórokozója a Yersinia pestisbaktérium, amely általában kisemlősökben és bolhákban található. 

A pestisjárványnak három fő változata ismert: a szeptikémiás pestis, a tüdőpestis, illetve a mirigyláz, azaz a bubópestis. Az első a vért fertőzi meg baktériumokkal, a második a tüdőt, a harmadik pedig a mirigyeket támadja meg. Mindhárom halálos megfelelő, antibiotikumos kezelés híján. 

A baktériumot fekete halálként is ismerték, ugyanis a cseppfertőzéssel terjedő baktérium zavart okoz a bőr oxigénfelvételében, így az gyakran kékes elszíneződést kap. Régi magyar neve, a csoma vagy csuma a nyirokcsomók duzzanatára utalhat. Persze voltak, akik túlélték, az erős immunrendszer vagy a kis mennyiségű kórokozó legyőzhető volt már évszázadokkal ezelőtt is. A túlélők utódaiban ráadásul a kutatások szerint a mai napig látszik az egykori fertőzés öröksége. Azok azonban, akik komolyan megbetegedtek a Hunyadiak korában, nem számíthattak sok jóra. Az enyhe tünetekkel kezdődő betegség pár napos lappangási időt követően egyre erősebb és fájdalmasabb következményekkel jár, a legtöbb esetben 1-2 nap alatt végez a beteggel. 

Ha kíváncsi vagy arra, miként nézhetett ki a valóságban Hunyadi János, ezt a cikkünket is olvasd el!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.