A német és a magyar katonák maradéka, közel húszezer ember úgy döntött 1945 februárjában, hogy a biztos halál és a szovjet megtorlás helyett megkísérli a lehetetlent: eljutni a saját hadvonalig a Budai-hegységen túl. Kemény mínuszok, hó és embertelen mennyiségű szovjet hadak nehezítették a ma már csak kitörésnek nevezett tettet.
Az ikonikus Napóleon-ház romlásnak indult, a magyar barokk egyik legismertebb műemléke jó ideje beázik.
A történelmünkön végigtekintve az lehet az érzésünk, hogy a katonai vereségek túlsúlyban vannak, de azért az elmúlt 1130 év során akadtak szép számmal diadalok is. Kvízünkben ezek közül válogattunk.
Nem csatában, fegyverrel a kézben, s nem is békében megöregedve hunyt el a legendás magyar hadvezér.
A magyarság történetében akadnak olyan összecsapások, amelyeket mindenkinek ismernie kell. Mindnyájan tanultunk ezekről a csatákról az iskolában, kérdés persze, hogy ki mire emlékszik belőle.
Hollywood híres az epikus csatajeleneteiről, de akadnak olyanok, amelyek nagyon másként néznek ki a vásznon, mint ahogy a valóságban történtek.
Gondolkodtál már azon, vajon mi az oka annak, hogy a középkori lépcsők szinte kivétel nélkül az óramutató járásával megegyező irányba fordulnak? A magyarázat szerint ennek nagyon jó oka van.
Kvízünkben most megmutathatod, mit tudsz felidézni a történelemórák tananyagából, emlékszel-e még a leghíresebb csatákra.
Az iskolában mindenki tanul azokról a csatákról, amelyek kiemelt jelentőségűek voltak egy ország, egy birodalom sorsa vagy akár az egész világtörténelem alakulása szempontjából. Kvízünkben azt kell megmondanod, hogy ki lett a győztes ezekben az összecsapásokban.
Az első triumvirátus tagja, Marcus Licinius Crassus rejtélyes körülmények között halt meg a carrhaei csatában. Tragédiáját számos legenda övezi. A mai napig talány, hogy vajon a csatában ölték meg, kivégezték a párthusok, vagy még ennél is hátborzongatóbb sorsra jutott ellenségei kezében.
A történelmet mindig a győztesek írják. Hozzá kell tennünk azt is, hogy mindig a férfiak. Így lehet, hogy a történelemkönyvekből és a hősök közül hiányoznak azon nők nevei, akik rengeteget tettek a hazáért. Az egyik ilyen név Rozgonyi Cicelle-é.
Számos bizarr harcászati és taktikai döntés született a történelem során, az egyik legkülönösebb azonban kétségkívül II. Kambüszész perzsa király nevéhez fűződik, aki macskákat soroztatott be hadseregébe, amikor Egyiptom bevételére készült. A furcsa döntés nagyon is hasznosnak bizonyult.
