„Puskás Öcsi csak egy volt, Horváth Rozi is egy van” – a fűszerkirálynőre emlékezünk

Olvasási idő kb. 3 perc

Horváth Rozi az egyik legsikeresebb magyar nő volt, akinek fűszerei szó szerint minden magyar háztartásban ott vannak – ennek dacára nagyon keveset tudunk életéről, pedig regényes fordulatokban bővelkedett.

Saját márkájának Facebook-oldala tette közzé tegnap annak hírét, hogy 86 éves korában elhunyt Horváth Rozi, akinek munkássága nélkül talán másképp fűszereznénk a vasárnapi ebédeket. A fűszermester médiaszereplései meglehetősen ritkaságszámba mentek, annak ellenére is, hogy az otthoni főzésre, a magyar gasztronómiára gyakorolt jelentősége igen nagy. A nevével fémjelzett fűszerestasakok tényleg minden kamrában ott vannak. Életének felidézésével emlékezünk Horváth Rozira.

Drozgyik Ilona: ezen a néven született 1939-ben a fűszerész, akinek országszerte ismert neve férjétől, Horváth Lajostól ered. A Horváth Ilona nevet semmiképp sem lett volna előnyös használnia, hiszen a magyar gasztronómiában az már foglalt volt a legendás szakácskönyvszerző révén, férje azonban Rozinak becézte, s így ismerte meg Magyarország is.

Idézőjel ikon

Amint azt születési évszáma is jelzi, háborúban érkezett – ahogy arról később beszámolt, nem volt tengernyi játéka, csak egy babája, amely egy bombatámadásban testét vesztette.

Eredeti álma a divattervezés volt, ám miután nem indult textiltervező szak a főiskolán, ezt fel kellett adnia, de így is rajztudásának köszönhetően érvényesült fiatalon. Porcelánfestőként és műszaki rajzolóként helyezkedett el, amikor azonban feleségül ment a már említett Horváth Lajoshoz, élete nagy fordulatot vett. Történet ez annak dacára, hogy volt már előtte is vőlegénye, aki nagy szerelmet jelentett számára fiatalként, ám ez a házasság mégsem köttetett meg, ahogyan arról egy interjúban beszélt.

Horváth Rozi Afrikából hozta a fűszerszerelmet

„Szerencse az, hogy találkoztam a férjemmel, aki kint dolgozott Algériában, és megismerkedhettem ezzel a világgal.

Ez a hatvanas években volt, amikor még nem lehetett több évre külföldre menni. A fűszer mint hobbi itt kezdődött az életemben.

Sok minden ragadt rám a szó jó értelmében: ha akkor nem vagyok ott, és nem tanulok meg franciául, nem lett volna belőlem ez a fűszerész sem” – fogalmazott.  

Horváth Lajost tehát Észak-Afrikába, Algériába szólította a munkája, felesége pedig vele tartott. Itt nemcsak franciául tanult meg, hanem megismert rengeteg olyan ízt, melyekről ekkor hazánkban még senki sem hallott. Egy francia szakácskönyv segítségével tökéletesítette konyhaművészetét, s ezzel párhuzamosan elkezdett a fűszerkeverékekkel, az ízekkel is kísérletezni.

1974-ben tértek haza a kiküldetésből, de Rozi szenvedélye továbbra sem csitult a fűszerek irányában. Rengeteg ízt halmozott fel otthonában, olyannyira, hogy 1985-ben egy véletlen hozta vendégség közepette szakadt le a fűszerespolca.

Férje és az ő barátja vette rá a váltásra

Ekkoriban Horváth Rozi emlékei szerint a férje már egy ideje nógatta, hogy váltson pályát, ám ő nem akart. Az ominózus esetben vendégük azonban férje egy fűszeres cégnél dolgozó barátja volt.

„Az egész lakásban curryillat uralkodott, én kék-zöld voltam, próbáltam menteni, ami menthető. Onnan kezdve kapacitáltak a férjemmel együtt: a férjem barátja ugyanis szeretett volna fűszerkeverékeket létrehozni. Két hónap kemény munkájával átvittek a fűszeres céghez” – mesélt arról, hogyan talált rá későbbi hivatására. Fél év alatt hétféle keveréket alkotott grillezéshez, csirkére, halhoz, salátához és magyaros ételekhez. 

„Levélmérleggel, gyűszűnyi pohárkámmal legfőképp otthon készítettem ezeket, zöld por lepett mindent, mert otthon készítettem az összes fűszert. Jópofa dolog volt, nem hétköznapi”

– mesélte egy interjúban.

 Ami nehéz, azon túllépett

A Horváth Rozi márka 1993-ban született meg, tévéműsorok, könyvek, videokazetták is követték a tasakok boltokba kerülését. 2022-ben nyugdíjba vonult, utazgatott, kísérletezett és könyvet írt. Úgy gondolta, az embernek hinnie kell magában – ő érezte, hogy valami többre hivatott –, és a nehézségekre is egyfajta stratégiát kell kialakítania. „Így lehet mosolyogva megélni az életet. Élni, élni, élni, és ami nehéz, azon túllépni, és folytatni az életet, ha lehet, mosolyogva” – mondta.

Márkájának bevezetését követően a felmérések szerint az ország 98-99 százaléka ismerte nevét: ekkoriban ismerősei azzal szekálták, hogy ismertebb Göncz Árpádnál is. „Ezt felfoghatatlannak tartottam: a dolgom tettem, azt csináltam, amit szeretek.

Idézőjel ikon

Sosem kapott el a siker láza.

A párom, akivel a férjem halála utána éltem, mondta gyakran: tanuld már meg, hogy Puskás Öcsi csak egy volt, Horváth Rozi is egy van” – kommentálta mindezt. Elhivatottságát épp úgy kiemelik egykori munkatársai, mint emberségét és szakértelmét.

A nyolcvanas évek gasztronómiai ikonjairól szóló cikkünket is ajánljuk!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.