A világ legritkábban beszélt nyelvét szinte mindenki hallotta már

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mindössze 25 olyan nyelv van a világon, amelyet valóban hatalmas tömegek beszélnek, pedig több mint 7000-re rúg a nyelvek teljes száma. Létezik egy mesterséges nyelv, amelynek mondatait viszont tényleg szinte mindenki hallotta már, ez pedig nem más, mint a Tolkien alkotta tünde.

Európában mindössze 230 nyelvet tartanak számon, míg Pápua Új-Guineában 832-félét használnak, azonban nyelvészeti szempontból a világ egy jelentős része még mindig feltáratlan. A nyelvek többségét alig pár ezren beszélik, akad azonban egy, amin valószínűleg a legkevesebben képesek kommunikálni.

1911-ben az Encyclopedia Britannica összesen ezer beszélt nyelvet tartott számon, mára azonban csak a Bibliát 2500-féle nyelvre fordították le. Jelen ismereteink szerint mintegy 7600 nyelv létezik a Földön, bár a nyelvészek szerint ennél is jóval több van, csak nem ismerjük őket. Egy átlagos ember anyanyelvén kívül legfeljebb kettőt-hármat sajátít el belőlük élete során. 

A Bibliát 2500 nyelvre fordították le
Fotó: littleny / Getty Images Hungary

Számuk folyamatosan változik

A nyelvek még a kontinenseket tekintve sem egyenletesen oszlanak el, Európában alig 230 van belőlük, s a diverzitás egyre inkább megjelenik egy egységesnek tekintett nyelv esetében is. Észak-Itáliában például az olaszt is legalább százféleképpen beszélik, de Franciaországban is megkülönböztethetünk az irodalmi francia mellett legalább tízet, például a pikárdot, a gascogne-t vagy a provanszált. Észak-Amerikában az emberek jelentős része kétnyelvű, a francia–angol és a spanyol–angol anyanyelvűek mellett mintegy 165 élő nyelvet beszélnek, melyek jelentős része a gyarmatosítás előtt a kontinensen használatos 300 nyelv egyike. 

Bár a nyelvészek egyre több feltérképezett nyelvvel számolnak, a gyakorlatban egyre kevesebb marad, várhatóan a fele a ma még használt nyelveknek ebben az évszázadban kihal. Természetesen léteznek olyan kihalt nyelvek, melyeket újra használni kezdenek az emberek, csak tudatosság kérdése, ez történt a latinnal, illetve a héberrel is. És vannak mesterséges nyelvek is, melyek iránt az érdeklődés hol fellángol, hol alábbhagy. 

Egy író alkotta meg a legtöbbek által ismert, de legkevésbé beszélt nyelvet

Egy mesterséges nyelv kialakítása rendkívül bonyolult feladat. Nemcsak a szavakat kell megalkotni, de a nyelvtani szabályszerűségeket és esetenként az írást is mellé. A természetesen kialakult nyelveknek minderre évszázadaik-évezredeik voltak, használóik által dinamikusan, az adott korszakoknak megfelelően alakulnak. A legismertebb mesterséges nyelv egyfajta nemzetközi kommunikációs formának indult, mely a nemzetek közötti egyenrangú kommunikáció céljából született meg az 1800-as évek utolsó évtizedében. Akkoriban a nyelvészettudomány rendkívüli népszerűségnek örvendett, nem csoda, hogy a korszak egyik jelentős, a mai napig is világszerte elismert szülötte az írás mellett a nyelvészetben lelte örömét. 

Tolkien nem csak kiváló író volt, nyelvészként tucatnyi mesterséges nyelvet alkotott meg, köztük a tünde nyelvet
Fotó: Haywood Magee / Getty Images Hungary

J. R. R. Tolkienről van szó, aki A gyűrűk ura trilógia megírása közben tanúbizonyságát adta nyelvészeti professzionalizmusának is, ugyanis egy máig – igaz, kevesek által – beszélt nyelvet alkotott. A Középföldén játszódó történet egyes cselekményszálaiban a tündének nevezett, antropomorf, halhatatlan lények segítik vagy éppen akadályozzák a főszereplők útját. Saját nyelvük, a quenya egy valódi, használható nyelvvé formálódott a regény írása során. A finnugor és latin elemeket használó, hasonló hangzású beszédben nemcsak szavak, de főnévi esetek, elöljárószavak, igei személy- és tárgyragok, birtokos jelek is jelen vannak. 

A Tolkien által megalkotott nyelvek

  • Quenya – a nemestündék nyelve
  • Sindarin – a szürketündék nyelve
  • Avarin – ősi tündenyelv
  • Nandorin – tündék a Ködhegységtől keletre 
  • Eldarin – az eldák nyelve
  • Mordor fekete beszéde
  • Khuzdul – a törpök nyelve

Célja a világ legszebb nyelvének megalkotása volt

Ahogy maguk a tündék is a tökéletesség jegyében születtek meg a papírokon, az angol író a legszebben hangzó, leglogikusabb nyelvet szerette volna mesterségesen megalkotni. A quenya nyelvtan a sumer, a magyar vagy éppen egyéb finnugor nyelvekhez hasonlóan agglutináló, azaz a szótövekhez kapcsolt toldalékokkal fejezi ki a jelentésbeli különbségeket, nyelvtani viszonyokat. 

Nyelvtani szabályaira hatott a latin és az ógörög is, komoly mennyiségű mássalhangzó-torlódás észlelhető a ragozott szavakban. A nagy mű befejezésével sem hagyott fel a nyelvészkedéssel Tolkien, a quenya továbbfejlesztésével alakította ki a qenya nevet viselő, szintén agglutináló nyelvet, melyen egy egész versciklust is írt, amit a Titkos bűn (A secret vice) címen olvashatunk.

A tünde beszéden kívül mintegy tucatnyi más nyelvet is létrehozott a nyelvészprofesszorként is dolgozó fantasyíró, azonban egy sem vált olyan népszerűvé, mint a mesebeli halhatatlanok nyelve. Tolkien maga nemcsak kiváló gyakorlati érzékkel bírt a nyelvalkotás tekintetében, hanem a nyelvtanulásban is jeleskedett, mintegy húsz természetes nyelven beszélt, például spanyolul, oroszul, óészakiul és finnül is. A beszéd mellett arra is gondot fordított, hogy rúnán és képírásokon alapuló írásrendszert, illetve betűket is alkosson az általa kifejlesztett nyelvekhez.

Ezek egy jelentős részét a világ minden táján hallhatóvá tette Peter Jackson filmfeldolgozása, melynek köszönhetően több száz millióan hallhatták már világszerte a tünde nyelvet, s talán egy-egy szót ismernek is belőle. Vannak, akik olyannyira kedvelik az író munkásságát, hogy akár egy természetes nyelv esetében, megtanulták, beszélik is a quenyát, a fekete öves Tolkien-fanok fórumain még nyelvtanfolyamokat is találunk ehhez kapcsolódóan.

Ha tetszett ez a cikk, tölts ki egy nyelvi kvízt is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

8 rejtett adalékanyag az ételekben, ami magas vérnyomást okoz

Ha a magas vérnyomás elleni harcról van szó, a legtöbbünknek azonnal a sószóró száműzése jut eszébe. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. Egy friss, nagyszabású kutatás ugyanis rávilágított, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekben megbújó, mindennapi adalékanyagok és tartósítószerek is komoly szerepet játszhatnak a vérnyomásunk és a szívünk egészségének veszélyeztetésében.

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.