Ezért látod mindig a 11:11-et az órán

Olvasási idő kb. 2 perc

Talán már te is tapasztaltad, hogy attól függetlenül, valójában mennyi az idő, a digitális órákon naponta egynél gyakrabban lehet felfedezni, hogy 11:11-et mutatnak. A jelenség, amelynek köszönhetjük ezt az illúziót, egy terrorista csoportról kapta a nevét. De vajon miért?

Agyunk és szemünk összehangolt működésének köszönhetően képesek vagyunk észlelni környezetünket, azonban sokszor a látszat csal. 

Már Arisztotelész felhívta a figyelmet arra, hogy „érzékeinkben megbízhatunk, de könnyedén be lehet őket csapni”. Ez történik olyankor is, amikor egy bizonyos számsort észlelünk a digitális kijelzőkön, aminek köze sincs a valóban megjelenő felirathoz. A jelenséget a német terrorista csoport után Baader–Meinhof-jelenségnek nevezik, de nem azért, mert közük van hozzá. 

Több ezer éve foglalkoztatja az emberiséget, mit miért látunk annak, ami
Fotó: GeorgePeters / Getty Images Hungary

Egy újságcikknek köszönhetik tudományos utóéletüket

Az illúziók tanulmányozása már a 19. században megkezdődött, a tudósok kíváncsiak voltak arra, mi lehet az oka az érzéki csalódásoknak, s vajon az agyban vagy a szemben keresendő a hiba. A válaszra csak később derült fény: valójában mindkettő szerv szerepet játszik benne. Minél többet tapasztalunk ugyanis a körülöttünk lévő világból, agyunk annál inkább előre dolgozik, s a korábbi tapasztalatai alapján képes olyasmit is észlelni, ami csak hasonlít arra, ami szemünk előtt megjelenik. 

Idézőjel ikon

Azaz most, hogy leírtuk, 11:11-et gyakrabban észlelünk az órákon, szinte biztos, hogy lesz, aki ezentúl valóban gyakrabban látja majd, még akkor is, hogyha eddig fel sem tűnt neki – ez a nem is létező jelenség.

Miért éppen a terroristák?

A frekvenciaillúziónak is nevezett jelenséget Baader–Meinhof-hatásnak nevezik, mindkét megnevezés ugyanattól az embertől származik. Baader és Meinhof a hatvanas évek végétől a kilencvenes évek végéig létező Vörös Hadsereg Frakció nevű terrorszervezet két tagja volt. Arnold Zwicky, a frekvenciaillúzió fogalmát megalkotó nyelvész 2006-ban mesélt róluk egy barátjának, aki másnap azzal hívta fel, hogy ismét találkozott a nevekkel, pedig azelőtt még soha nem hallotta. Az új szavak iránti fokozott érdeklődés maga az, amit korábban Zwicky frekvenciaillúziónak hívott, ezt követően pedig a Baader–Meinhof-jelenségnek nevezte el. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezen a helyen megbüntetnek, ha előveszed a mobilod

Te kibírnál egy órát úgy, hogy nem csekkolod az Instagramot, nem válaszolsz egy „sürgős” e-mailre, és nem fotózod le a latte artot a csészéd tetején? Bécs legújabb pop-up kávézója, az „Offline Oida” pont erre kényszeríti rá a vendégeit – és meglepő módon az emberek imádják a digitális póráz nélküli szabadságot.

Offline

72 nap alatt utazta körbe a Földet ez az újságíró: egyetlen táskát vitt magával

Nellie Bly amerikai újságírónő a 19. században elhatározta, hogy a valóságban is megdönti Jules Verne kitalált hősének, Phileas Foggnak 80 napos Föld körüli rekordját. Bár szerkesztője lehetetlennek tartotta a küldetést egy egyedülálló nő számára, Bly rácáfolt a korabeli sztereotípiákra, és egyetlen apró kézipoggyásszal vágott neki a történelmi útnak.