Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Noha sokak számára voltak ijesztőek a múlt hétvégi, Békés vármegyei földrengések, a szakértők azt mondják, földrengések mindig is voltak Magyarországon, és lesznek is. De vajon hol számíthatunk még ezekre, és vajon milyen erősségűek lehetnek? Dr. Juhász Árpád geológust kérdeztük.
Először augusztus 19-én okozott riadalmat a Szarvas közelében kialakult földrengés, amelyet több érezhető utórengés is követett, majd pedig augusztus 20-án hajnalban. Noha ez most sokaknak tűnik ijesztőnek, a szakértő szerint a múlt hétvégi történésekben semmi meglepő sincs. Ilyen vagy ezekhez hasonló, 4-es Richter-fokozatú földrengések ugyanis majdnem minden második-harmadik évben előfordulnak Magyarországon, a szakértő szerint egyáltalán nem mondhatók ritkának.
Miért mozgott a föld?
„A romániai oldalon található egy hatalmas, merev kőzetburokdarab, az úgynevezett Mőziai-tábla, amelyet a Föld sodrása a Kárpátok déli-délkeleti csücske felé szorít. E nyomás tolódik tovább, és jelentkezik délkelet-alföldi térségben” – magyarázta dr. Juhász Árpád geológus.
Az utolsó rengésről azt is tudni, hogy 20 kilométeres mélységben keletkezett, ennek köszönhető, hogy nem végzett nagyobb pusztítást.
A geológus ugyanis elmondta, egy földrengés pusztító hatása attól is függ, hogy milyen mélyen pattan ki: minél közelebb vannak a felszínhez a fészkei, annál nagyobb károkat okoznak.
Tudtad-e?
A Föld eddigi legnagyobb földrengései 9,6-os erősségűek voltak, de miután a szeizmográfok alapján kiszámított Richter-skálának nincs felső határa, nincs kizárva, hogy a jövőben előfordulnak majd ennél erősebb földmozgások is a világban.
Nem nagy katasztrófa
Dr. Juhász Árpád szerint a hétvégihez hasonló erősségű földmozgások nem tartoznak a nagy katasztrófák közé. Ezt mutatja az úgynevezett Mercalli-féle tapasztalati skála is, amely a károk alapján 12 fokozatba sorolja a földrengéseket. A hétvégi, Békés vármegyében megfigyelt földrengések ennek a skálának a legalacsonyabb fokán állnak.
Az 1956-os rengésnek áldozata is volt
Ám nem volt ez mindig így, hiszen Magyarországon is történtek ennél már jóval megrázóbb földrengések, amelyek közül azok okoztak viszonylag nagyobb károkat, amelyeknek a Richter-skálán mért erőssége elérte a legalább 5-ös fokozatot. Legutoljára ilyenek 1985-ban voltak Berhida–Peremarton magasságában, a Balaton felső csücskénél, előtte pedig 1956-ban, a főváros közelében, Dunaharaszti, Soroksár, Taksony határában, amelyek már halálos áldozatot is követeltek.
Savariában is rengett a föld
Ilyen erejű földrengés 1925-ben Egerben is volt, amelynek nyomai néhány templom falán még ma is látszanak. Emellett emlékezetes volt az 1911-es kecskeméti is, ahogyan a hazánk nagy földrengései között számontartott 1800-as évekbeliek is, köztük a 1810-es móri.
„Ekkor ugyan még nem voltak földrengésmérő műszerek, de a becsült károk alapján azt lehet mondani, hogy az eddigi legpusztítóbb földmozgások Komáromban voltak 1763-ban és 1783-ban” – emelte ki a geológus, majd hozzátette: a Római Birodalom bukása után, Kr. u. 455-ben Szombathely környékén, az akkor még Savariának nevezett romvárosban is pusztítottak nagy erejű földrengések.
A legveszélyeztetettebb területek
Magyarország földrengés-veszélyeztetettségi térképe egyébként éppen a közelmúltban készült el, amely két zónát jelöl az átlagosnál színesebbnek: ez azt jelenti, hogy hazánk e két területén az átlagosnál gyakoribbak és erősebbek a földmozgások.
A geológus szerint az egyik ilyen a Dunántúlon húzódik végig a Balaton északi csücskétől, nagyjából Balatonalmáditól Berhidán keresztül Komáron felé, a másik ilyen terület pedig az Alföld déli-délkeleti csücske.
Természetes jelenség
Dr. Juhász Árpád szerint a földrengéseket előre nem lehet jelezni, nincs olyan módszer, amivel meg lehetne mondani, hogy mikor és hol lesz földmozgás. Megijednünk viszont nem kell, mert ugyan néhány évenként valóban számíthatunk a hétvégiekhez hasonló történésekre,
mindez korántsem jelenti azt, hogy ezeket majd egy nagyobb méretű, nagyobb energiájú földrengés fogja követni.
„Az is természetes, hogy mint minden földrengést, így a békési sorozatot is számos kisebb utórengés követi, amelyek ereje, energiája már nem szokta elérni az első nagy lökéseket, a most mért 4-4,1-et. Ezek általában már éppen hogy érintik a Richter-skála szerinti 2-es fokozatot.”
