Napjaink egyik leggyakrabban használt szimbóluma a feltartott hüvelykujj, vagyis a kedvelés, a „lájk” jele az online közösségi médiában, mellyel emberek milliárdjai fejezik ki nap mint nap, hogy valamilyen számukra kedves tartalommal találkoztak. A gesztust már több ezer évvel ezelőtt, az ókorban is használták, akkor azonban még teljesen más jelentéssel bírt.
A pollice verso (latinul: „elfordított/kinyújtott hüvelykujj”) kifejezés az ókori Róma gladiátorviadalainak nyomán terjedt el a köztudatban, ahol a tömegek a kérdéses kézmozdulat segítségével jelezték, milyen sorsot szánnak a legyőzött harcosoknak. A közkeletű tévedéssel szemben – miszerint a felfelé fordított hüvelykujj azt mutatta, a gladiátornak meghagyják az életét, míg a lefelé fordított ujj a halállal volt egyenlő – a thumbs up Rómában épp az ellentétét jelentette annak, mint amilyen értelemben manapság használják.
A történészek szerint a nézők éppen azzal mondtak halálos ítéletet a földre került küzdő felett, ha felfelé fordították a hüvelykujjukat, amikor pedig megkegyelmeztek neki, összezárták az öklüket és az ujjaik felett nyugtatták a hüvelyket. A felfelé, illetve lefelé fordított hüvelykujjak jelentését az ókori kultúrát tanulmányozó reneszánsz és kora újkori tudósok értették félre, akiknek nyomán széles körben elterjedt ez a téves elképzelés; a 19. századi francia festő, Jean-Léon Gérôme Pollice Verso című híres képén, illetve számtalan regényben, színdarabban, filmben is látható.
Az első világháborúban kezdték mai értelmében használni
A thumbs up ma ismert modern jelentése csak jóval később, az első világháború idején honosodott meg, amikor a brit hadsereg katonái feltartott hüvelykujjal jelezték egymásnak a lövészárkokban, ha részükről mindent rendben találtak. A kézmozdulat megjelenik Alfred Hitchcock 1927-es filmjében, A titokzatos lakóban is, ahol egy férfi átvizsgál egy köteg pénzt, és feltartott hüvelykujjaival jelzi, hogy a bankók rendben vannak, vagyis nem hamisak. A második nagy háborúban az amerikai pilóták is átvették a gesztust, akik gyakran felszálláskor jelezték így a személyzetnek, hogy rendben találtak mindent, és készen állnak a levegőbe emelkedni.
A világháború vége felé az Európában, Ázsiában és Dél-Amerikában állomásozó amerikai katonák is gyakran használták a „minden oké” kézjelet, mely így nemcsak az Egyesült Államokban, de a világ számos más pontján is elterjedt, és mindennapivá vált. A felfelé, illetve lefelé tartott hüvelykujj szimbólumát a nyugati világban előszeretettel használják a kritikusok is, akik így jelzik a közönségnek, hogy egy film, színdarab, regény vagy éppen étel szerintük kiváló vagy éppen pocsék.
Ma már a „lájk” nemzetközi szimbóluma a híres kézjel
Az autóstopposok szintén kinyújtott hüvelykujjal jeleznek az úton elhaladó járművek felé, ők azonban nem fel- vagy lefelé, hanem oldalra, reménybeli úti céljuk irányába emelik a kérdéses testrészt. A búvárok a feltartott hüvelykujjal azt jelzik, szeretnének visszatérni a felszínre – ez gyakran összezavarja a laikus szemlélőket, akik azt hiszik, hogy ezúttal is a „minden oké” gesztusáról van szó.
Az internet és a közösségi média elterjedése forradalmat hozott a thumbs up gesztus használatában, nem csupán – a korábbiakhoz képest is – hihetetlenül megnövelte a népszerűségét, de új jelentésekkel is ruházta fel. A lájk gomb az egyik legismertebb emotikon lett világszerte, melynek segítségével könnyen és gyorsan jelezhetjük, ha egy tartalom tetszik nekünk a Facebookon, Instagramon, YouTube-on és egyéb felületeken, és ma már számtalan különböző verziója ismert – csak a gladiátorok meg ne tudják utólag, hogy a számukra végzetes kézjel ennyire hatalmas népszerűségre tett szert…
