Korábban már többször írtunk arról, mire kell odafigyelni a tészta főzésekor. Fontos, hogy elegendő só kerüljön a vízbe, mint ahogy az sem mindegy, hogy a tészta és a később rákerülő szósz vajon jó párost alkot-e. Nem érdemes minden esetben a csomagolás utasításaira hagyatkoznod, és bár a vízben olajnak helye nincs, később azért mégiscsak önthetsz egy kis adagot az elkészült tésztához. Ennyi szabály után lássuk, mire jutott a TheKitchn csapata, akik tesztnek vetették alá a különböző tésztafőzési módszereket!
A kíváncsi hobbiséfek 5 módszert próbáltak ki, és azt igyekeztek megfejteni, vajon melyik hozza a legtökéletesebb eredményt. A teszthez ugyanazt a spagettitésztát használták, és még arra is ügyeltek, hogy ugyanazon a napon készüljenek el az adagok.
5. Kevés vízzel főzés
Ennek a módszernek a lényege az, hogy a víz mennyiségét harmadára csökkentsük a tésztafőzéshez. A csapat öt litert vett alapul, ezt a mennyiséget osztották el hárommal, majd a sót is harmadolták. A forrásban levő vízbe szórták a tésztát, majd addig főzték, míg elérte az al dente állagot.
Ez a módszer azt veszi alapul, hogy sok vízben főzni fölösleges, egyébként is előbb felforr a kevesebb, miközben a végeredményben nem lesznek különbségek. A csapat viszont nem járt sikerrel: a harmadára csökkentett vízmennyiség egyszerűen elpárolgott, mielőtt a tészta elérte volna a megfelelő állagot, ráadásul a fazék aljára és egymáshoz tapadtak a szálak.
Egyértelmű volt, hogy ez kapja az utolsó helyet, bár hozzátették: a víz felezésével és fedő használatával talán nem lett volna ennyire tragikus a végeredmény.
4. Pirítás és áztatás
Kissé alternatív megoldás a tésztaszálakat megpirítani, majd áztatni, de miért ne – gondolták a tesztelők, és belevetették magukat a legfurcsább tésztafőzési módszer kivitelezésébe. Nyolc perc alatt sötétre pirították a szálakat, 20 percen át hűtötték, majd vízbe tették őket, amiben 10 percet álltak. Ezek után állítólag már csak 2-3 perc kell a tésztának a forró szószban, és már fogyasztható is.
Az eredmények szerint a módszer mellett szól, hogy a szálak nem tapadtak össze az elkészítés során (bár ez a szósz olajtartalmának is köszönhető lehet), de az értékelés szerint egyszerűen túl bonyolult az egész ahhoz, hogy legközelebb is nekilássanak.
3. Hosszú áztatás és egy perc főzés
A módszer célja a tészta főzési idejének lecsökkentése azáltal, hogy előtte vízben áztatjuk. 90 percig kell vízben tartani a szálakat, amíg a tészta eléri a „hajlékony, de nem nyúlós” állagot. A felforralt vízben az így előkészített adag a módszer hívei szerint 1-2 perc alatt elkészül.
A csapat tapasztalatai szerint noha az áztatás valóban rövidít a 10 perces folyamaton, de a 90 perces előkészítéssel összességében mégiscsak hosszabb lesz az elkészítési idő. Mégsem lehetetlen, hogy egyszer majd hasznát vegyük a trükknek, ha például vendégek érkeznek és frissen készült tésztát tálalnánk, akár még okos ötlet is lehet előre beáztatni a felhasználni kívánt mennyiséget.
2. A hagyományos módszer
Bármennyire is evidens, a dobozok hátoldalán olvasható, legismertebb módszert sem hagyták ki a tesztelők. Eszerint lobogó, sós vízbe kell dobnunk a szálakat. A víz legyen jó sok, eléggé sós, a tészta pedig főjön nagyjából 10 percen át, illetve amíg al dente állagra puhul. 18 percbe telt, mire a víz felforrt, majd további 10 percig tartott, amíg a spagetti megfőtt.
Az értékelők szerint bár az elkészült tészta íze és állaga is megfelelő volt, vannak a módszernek hátrányai. A 4-6 liter víz, amire szükség van, a tesztelők szerint túlzás, és kissé pazarlás is. Jelentős idő és viszonylag sok energia szükséges ekkora vízmennyiség felmelegítéséhez. Majdnem kétszer annyi időbe telik, mint maga a spagettifőzés, ráadásul a víz legtöbbször a lefolyóban végzi, és talán kisebb mennyiség is elég lehet, mint amennyit a leírásokban megadnak.
1. Hideg vízzel indítás
Végül ez lett a legjobbra értékelt módszer: a második helyezett 8 pontjához képest ez megkapta a 10-est az értékelőktől.
A módszer 2 liter vizet igényel, ami körülbelül a fele a hagyományos mennyiségnek. A tésztát és a hideg vizet egyszerre tesszük az edénybe. Ezek után lefedjük a lábast, felforraljuk a vizet, majd levesszük a fedelet, és addig főzzük, amíg a tészta al dente nem lesz.
Ennél a módszernél néhány percbe telt, mire a spagetti eléggé megpuhult ahhoz, hogy elmerüljön a vízben, és végül 4 perc 30 másodpercnyi főzés után lett al dente.
A tesztelőknek tetszett, hogy nem volt szükség a hosszas forralási időre, és mivel kevesebb vizet használtak, az több keményítőt tartalmazott, ettől pedig még finomabbak lettek a szószok. Ez a módszer a leggyorsabbak közé tartozott, egyszerű volt, és igazán jó ízű tésztát eredményezett, ezért kapta meg az első helyet.
