Íme a legszebb kastélykertek egy nagy tavaszi sétára

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mi már alig várjuk, hogy a tavasz valódi beköszöntével együtt feléledjen a természet, kizöldüljenek a fák, virágot bontsanak a növények. Legyél a kikelet szemtanúja legszebb hazai kastélyparkjainkban.

Barangold be a dégi Festetics-kastély angolparkját, ahol a Kincsem című film egyes jeleneteit forgatták, sétáld körbe a martonvásári Brunszvik-kastély tavát Beethoven nyomában, csodáld meg a növényritkaságokat a keszthelyi Festetics-kastély pálmaházában, vagy kirándulj az alcsútdobozi arborétumban hóvirágok között. 

1. Dégi Festetics-kastély

A Magyarországon találhatók közül az egyik legszebb és legszerényebb a dégi Festetics-kastély és kertje. Mesebeli angolparkjának taván kis sziget áll, rajta a bizonyos terrakottavörös Hollandi-házzal. Itt forgatták Nagy Ervin főszereplésével a Kincsem című film egyes jeleneteit. Mind élményben, mind látványban felveszi a versenyt keszthelyi névrokonával, mégis sokkal ritkábban hallani róla. A kastélyt legendák övezik, állítólag a hazai szabadkőművesség központjaként működött. Ugyan nem maradt fenn semmilyen bizonyíték arról, hogy a társaság tagjai itt tartották meg titkos összejöveteleiket, de a kastélyban őrizték levéltárukat, és maga az építtető, Festetics Antal is szabadkőműves volt.

A park Magyarország egyik leglátványosabb tájképi vagyis angolkertje, melyet több patak találkozásánál építettek ki. Halastavának szigetén németalföldi stílusú ház áll, ahol egykor a tüdőbeteg grófné, Festetics Andorné lakott. A földszinten tehénistálló kapott helyet, az emelten pedig az asszony magánszanatóriumaként működő lakosztálya. Úgy tartották, hogy az ammóniatartalmú levegő és a friss tej jótékony hatással van az egészségére. Verőfényes tavaszi napokon vigyél magaddal piknikplédet és egy kis elemózsiát, táborozz le a tó partján, élvezd a háborítatlan nyugalmat.

2. Martonvásári Brunszvik-kastély

Martonvásár éke az apró, hófehér tornyaival az égnek nyújtózkodó Brunszvik-kastély, melyet Brunszvik Antal Mária Teréziától kapott a grófi ranggal és a helyi birtokkal tetézve. Fiával együtt jól működő gazdaságot hoztak itt létre, otthonukban Beethovent is vendégül látták a család zeneszerető nőtagjainak legnagyobb örömére.

Beethoven nem csak a jó társaság, a gyönyörű környezet miatt is szívesen időzött Brunszvikéknál. A kastély parkját hatalmas tó uralja, közepén kis szigettel, ami állítólag a zeneszerző egyik kedvenc helye volt a birtokon. A park kialakításakor arra törekedtek, hogy a telepített növények összhangban legyenek a természettel, ne keltsenek művi hatást. Fái között találhatunk mocsárciprust, páfrányfenyőt, juhart, platánt, amerikai szilvát és vadgesztenyét is. A tavat egy óra alatt kényelmesen körbesétálhatod, utána pedig betekintést nyerhetsz Beethoven itteni napjaiba a kastélyban található múzeum tárgyain keresztül.

3. Keszthelyi Festetics-kastély

A Keszthelyen található Festetics-kastély a Balaton északi partjának egyik legnépszerűbb és leglátványosabb úti célja. Az 1700-as évek közepén a horvát származású család tagja, Festetics Kristóf kezdte meg az építését, amit később utódai folytattak. A hozzá tartozó negyvenkét hektáros park ma természetvédelmi terület, ahol olyan különleges fafajok találhatók, mint a páfrányfenyő vagy a négyszáz éves mocsári tölgy.

A parkban tett séta alkalmával ejtsd útba a pálmaházat is, ahol trópusi és mediterrán növényeket csodálhatsz meg. A növényritkaságok mellett láthatsz kakaót, cukornádat vagy kávét. Nézz be a madárparkba is, ahol Ausztráliában, Kínában vagy Dél-Amerikában őshonos fajokkal és az apró hottentotta récével találkozhatsz.

+1 Alcsútdobozi arborétum

Az Alcsútdobozon található Alcsúti Arborétum nem a szó hagyományos értelmében vett kastélypark, ugyanis József nádor egykori otthonának már csak főhomlokzata maradt meg a birtokon, ami háromszáz növényfajnak ad otthont. Mára csak az istállóból kialakított kápolna, a Babaház, a gloriette és a Medveház maradtak épségben. A 19. században 540 fajból álló fás gyűjteményt telepítettek a kertbe, található közöttük platán, török mogyoró, vasfa, vérbükk, japánakác, mocsárciprus és jegenyefenyők is.

Az arborétumot kora tavasszal az országban egyedülálló hóvirágmező lepi el. Júniusban, Szent Iván éjszakája környékén pedig megkezdődik a szentjánosbogártánc, amikor is esténként számtalan fénylő bogár világítja be a kertet.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fejes Réka
Fejes Réka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

8 rejtett adalékanyag az ételekben, ami magas vérnyomást okoz

Ha a magas vérnyomás elleni harcról van szó, a legtöbbünknek azonnal a sószóró száműzése jut eszébe. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. Egy friss, nagyszabású kutatás ugyanis rávilágított, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekben megbújó, mindennapi adalékanyagok és tartósítószerek is komoly szerepet játszhatnak a vérnyomásunk és a szívünk egészségének veszélyeztetésében.

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.