A profi ajándékcsomagolástól szebb, de személytelenebb lesz az ünnep. Mégis egyre kevesebben csomagolnak saját kezűleg.
Amikor először töltöttem egy adventet Olaszországban jó pár évvel ezelőtt, megtetszett, hogy a kinti üzletek mindegyikében normális, hogy díszcsomagolást készítenek a frissen beszerzett, ajándékba szánt áruhoz. Nálunk valamennyire még újdonságnak számít, de a világ rengeteg országában így van ez: a csomagoltatás ingyenes, és nem a vevőnek kell külön kikönyörögni, hanem egész decemberben akárki akármit vesz akárhol, a legtöbb helyen megkérdezik, hogy ugye kéri a díszcsomagolást. Ami ráadásul mindig gyönyörű, ötletes és tökéletes. Mint ezen a képen.
A kinti adventi készülődés közepette egyszer vettem valahol valami apróságot, amit valami egyébbel egy csomagban kívántam elajándékozni karácsonykor. Így aztán kivételesen nem kértem a díszcsomagolást, amikor ezt meglátták, a többiek elképedve néztek rám. Elmagyaráztam, hogy egy másik dologgal egy csomagban szeretném ezt átadni, ezért nem lenne értelme már most bepapíroztatni-felszalagoztatni. Ennek hallatán meglepetten kérdezték tőlem: miért, én be tudok csomagolni egy ajándékot? Mondtam, hogy persze. Nem lesz olyan perfekt, mint amiket az üzletben csinálnak, de mi magyarok úgyis mindig saját csomagolású ajándékot szoktunk átnyújtani.
Ez az azóta eltelt években változott valamennyit: a külföldi mintával végre felvéve a tempót sok helyen az itthoni boltokban is ajánlanak már ingyenes díszcsomagolást, vagy legalábbis kérni lehet. És ahogy terjed ez a szokás, egyre inkább úgy néz ki otthon mindenkinél a karácsonyfa, mintha egy pláza kirakatából vagy egy katalógusból fotóshopolták volna be alá az ajándékokat.
És szenteste a csomagokat látva a megajándékozott arra gondolhat, hogy amit éppen kapott valakitől, arra az illető csak rámutatott egy üzletben és becsomagoltatta, de szinte még a kezébe sem vette. Úgymond a boltból egyenesen a fa alá került, és pontosan ugyanúgy néz ki, mint ugyanez az ajándék, amit nyilván sokszázan vettek meg ugyanott ugyanilyen díszcsomagolással.
Elő a farbával: én se szeretek különösebben ajándékokat csomagolni. Az utóbbi időben gyakran időt (és bénázást) spórolva én is adok profin becsomagolt ajándékot. De kapni kifejezetten jobban szeretek olyasmit, amit az illető saját kezűleg csomagolt be. Akkor is, ha béna, elcsúszott a masni vagy kilátszik a cellux. Mert akkor tudom, hogy akitől kapom, az legalább azt a pár percet rászánta, ennyit foglalkozott vele, és a pénzén kívül benne van a keze munkája is. Sokkal személyesebb így a karácsony. Ön is szokott boltban csomagoltatni?
