Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Országos ellenőrzést tartott a fogyasztóvédelem, kiderült, hogy leggyakrabban romániai eredetű szamócát árultak lajosmizsei eperként, pedig látványra is elkülönül a magyartól: a színe, a mérete, az alakja és a fényessége is árulkodó lehet.
Hat héten át tartó országos akcióban vizsgálták a hazai szamócaárusítókat a fogyasztóvédelmi ellenőrök: 482 helyen 537 szamócatételt ellenőriztek nagybani piacokon, hipermarketekben, zöldség-gyümölcs üzletekben és azoknál az árusoknál, amelyek utak mentén, parkolókban, köztereken árusítanak szamócát. Eddig összesen 3,5 millió forint bírságot szabtak ki – közölte a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH).
A gyümölcs eredete nem tévesztheti meg a vásárlót
A vizsgálatok egyik legfontosabb tapasztalata idén is az volt, hogy továbbra is akadnak olyan kereskedők, akik megpróbálják kihasználni a magyar termékek iránti fogyasztói bizalmat.
A külföldi szamóca önmagában nem probléma: az ellenőrzött tételek közel 18 százaléka származott külföldről, és ez megfelel a piaci viszonyoknak, valamint a szezonális kínálatnak. A gyümölcs minősége mellett azok eredetét, a kötelező jelöléseket és a higiéniai körülményeket is figyelték.
A lajosmizsei eper jó hírnevét sokan kihasználják
A „lajosmizsei eper” valójában nem egy külön szamócafajtát jelent, inkább egy minőségi márkanév. A térség kedvező természeti adottságai, a helyi termesztési tapasztalat és a korán piacra kerülő, jó minőségű termés együttesen alakították ki azt a bizalmat, amely miatt a vásárlók ma is keresik a „lajosmizsei” szamócát. Éppen ez a jó hírnév teszi vonzóvá, és ezért élnek vissza sokan azzal, hogy megtévesztően használják a jelzést.
Az eredetre vonatkozó megtévesztés súlyos jogsértésnek minősül, amely jelentős bírságot vonhat maga után.
A magyar szamóca egészen más, mint a külföldi
A külföldi szamóca könnyen megkülönböztethető a színe, alakja, mérete vagy éppen fényessége alapján. A csomagolás is árulkodó: a görög, spanyol vagy lengyel szamóca kisebb, egyszer használatos karton- vagy farekeszekben érkezik, a román termékeket pedig gyakran műanyag rekeszekben árulják.
A hazai termelők főként az egységesen használt, cserélhető 5 kilogrammos farekeszekkel dolgoznak.
Élelmiszer-biztonsági kockázata van a külföldi epernek
A vizsgált tételek közel 10 százaléka nem felelt meg a minőségi, jelölési vagy nyomonkövethetőségi előírásoknak. A leggyakoribb gond a hiányos jelölés, illetve az volt, hogy az árusok nem tudták igazolni az áru eredetét, ami élelmiszerbiztonsági kockázatot is rejt. A legsúlyosabb esetekben a hatóság intézkedett az eper forgalomból történő kivonásáról és megsemmisítéséről.
2,7 tonnányi szamócát kellett kivonni a forgalomból és megsemmisíteni.
Mivel népszerű gyümölcs, nem marad hosszabb ideig az árusítóknál, még az alkalmi árusítóhelyeken sem, ezért a minőségével nincs probléma, ahogyan a higiéniai követelményekkel sem. A szakemberek főként a védőkesztyű használatára hívták fel az árusok figyelmét.
Szermaradékot találtak a laboratóriumi vizsgálatok a szamócában
19 mintát vizsgáltak meg, 2 mintában a szermaradék mennyisége meghaladta a megengedett határértéket, 2 mintában pedig olyan hatóanyagot találtak, amely szamócában nem engedélyezett. Ezekben az ügyekben jelenleg is zajlik az eljárás.
Körültekintően vásároljunk szamócát
A túl olcsó, „magyar” vagy „lajosmizsei” szamóca esetében gyanakodhatunk, hogy külföldi eredetű. Vásárláskor ellenőrizhető forrásból válasszunk, és figyeljünk, hogy feltüntetik-e a származási országot, ha nem, akkor kérdezzük meg az árustól.
Kapcsolódó: A szőlő 90 százaléka odaveszett egyes területeken, de az alma és a meggy is károsodott. Van, ahol egész ültetvények vesztek oda.
