Veterán vagonnal készül a nyári szezonra a Gyermekvasút, meg is mutatjuk, milyen lett az egykor rogyadozó kocsi. Az egykori Úttörővasút történetébe is betekintést nyújtunk.
Amint arról a budapesti Gyermekvasút közösségi oldalán beszámolt, már megkezdte próbafutásait a nyitott kocsi a vonalon. A középmagas oldalfalú, Ja 20000 sorozatú, egykor a 20314 pályaszámot viselő teherkocsit átalakították, hogy évtizedek után ismét sínre kerülhessen.
A szokatlan kialakítású szerelvény egy jó ideig pihent a Keleti pályaudvaron, illetve a hűvösvölgyi vontatási telepen, ugyanis üzemképtelenné vált. Azt, hogy ismét forgalomba helyezik, még 2024-ben határozták el, majd egy vizsgálatsorozatot követően azt is megállapították a szakemberek, hogy új életet kezdhet a személyszállításban, persze jókora átalakítást követően.
Nyitott kocsival vár a Gyermekvasút
A felújítás során a járművön az elsőtől az utolsó csavarig minden alkatrészt felújítottak, a képeket látva szükség is volt rá. A biztonságos utastér kialakítását követően a festés következett, a vagon a gyermekvasúti járművekre jellemző külsőt kapott, majd április elején megkezdte próbafutásait a fővárosi kisvasút vonalán.
A várakozások szerint a nyári szezon kezdetétől panorámakocsi néven szolgálja majd az utazóközönséget.
A Széchenyi-hegyről a Hűvösvölgybe közlekedő Gyermekvasút, amit létrejöttekor hivatalosan 7. számú keskeny nyomtávú vasútvonalnak nevezett a szakzsargon, 11,7 kilométer hosszan, egy vágányon vezet végig a két, népszerű kirándulóhely között. A gyermekek által irányított vasúti közlekedés részben a kommunista propagandának köszönhetően jött létre,
a pályát 1948. július 31-én adták át.
Az ötlet Gerő Ernőtől származott, a megnyitón rajta kívül többek között Dinnyés Lajos miniszterelnök és Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes is részt vett. A Szovjetúnió területén ekkor már számos helyen működött hasonló, 10-15 éves fiatalok által működtetett kirándulóvasút, az első 1932-ben Moszkvában, és 1935-ben Tbilisziben épült meg, ezeket a keleti blokk országaiban egyre-másra követtek újabbak.
A Hűvösvölgy és a Széchenyi-hegy hagyományosan a budapesti polgári középosztály kedvelt kirándulóhelye volt, így a terület kiválasztása is szimbolikusnak tekinthető, a szovjet mintára, a párt által megalkotott, a kétkezi munkát dicsőítő, és a gyermekek számára is azt az ideológiát közvetítő Gyermekvasút egyúttal
visszavette a burzsoáziától a főváros egy fontos részét.
Úttörővasutasnak − ahogy a Gyermekvasutat még a rendszerváltoztatás előtt nevezték − lenni kitüntetés volt, hiszen csak a jó tanulóknak volt lehetőségük felölteni a vasutas egyenruha kicsinyített mását.
Úttörőnek lenni kiváltságokkal járt, többek között rendszeres balatoni nyaralással.
