15 év alatt vészesen lecsökkent a kukoricával bevetett területek száma. Az állandósuló aszályos időszakok miatt át kell gondolni, mit vetnek a magyar gazdák. A szakemberek szerint érdemes az alternatív növényekben, és a minőségi alapanyagokban is gondolkodni hosszútávon.
Amint arról a magro.hu beszámolt, a magyar mezőgazdaság csendes forradalom előtt áll. A Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában a magyarországi vetésszerkezet átalakulása, átalakítása volt a téma, különös tekintettel a kukoricára. Németh István, a Magro.hu ügyvezetője ott összegezte, miért kell újragondolni a vetésszerkezetet, és milyen alternatívák jöhetnek szóba.
Amint azt a szakember elmondta, ma már az a rendkívüli, ha nem lesz aszály Magyarországon. A tartós hőség és a kevés csapadék miatt a gazdáknak újra kell gondolniuk azt, mit vetnek a jövőben. Míg másfél évtizede 1,2 millió hektáron termett a kukorica, az idei évre ez 750 ezer hektárnyira csökken, várhatóan a jövőben is folytatódik ez a tendencia.
Az aszály befolyással van a mezőgazdaságra
A kukorica mellett az őszi búza és a árpa termésére is befolyással van a változó időjárás, ezek a növények azonban sokkal jobban képesek a téli csapadékot hasznosítani, ráadásul
a szárazabb nyarakat is jobban tűrik.
A termelők már csak azért is nehéz helyzetben vannak, mert a búza és a kukorica ára is csökkenő trendet mutat, nemcsak hazánkban, világszinten is. Jelenleg mintegy 70 ezer forintot fizetnek értük tonnánként.
Okosan kell változtatni
Németh István a megoldást a minőségi termelésben látja, mint mondta,
„gyakori hiba, hogy ha egy növénynek egy évben kedvező az ára és jó a termés, a gazdák tömegesen váltanak rá, ami a következő évben túltermeléshez és árzuhanáshoz vezet. A döntéseket tehát nem szabad rövid távú ármozgásokra alapozni."
Ezen kívül más, kevésbé elterjedt, de egyre népszerűbb alternatív növényekben is gondolkodniuk érdemes szerinte a mezőgazdasággal foglalkozóknak, többek között kölesben, hajdinában, takarmányborsóban vagy csicseriborsóban.
