Ennyibe kerül az a 65 kiló étel, amit évente kidob egy magyar háztartás

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy nagyobb család is megejthetne egy nagybevásárlást abból az összegből, amit kidobunk az ablakon az ételpazarlással.

Veled is előfordult már, hogy megsavanyodott a leves, megpenészedett a kenyér, megrothadt a levesnek félretett zöldség? Esetleg az is előfordult már, hogy a hűtő hátuljába löktél egy kis maradékot, aztán elfeledkeztél róla? Időnként ez szinte elkerülhetetlen, de úgy tűnik, Magyarországon túl sokak szokása ez. Egy friss felmérés rámutat arra, mennyi pénzt pazarolsz így te is!

Ennyi ér a kidobott étel

300 ezer tonna még felhasználható élelmiszer: ennyit pazarolnak el évről évre a magyarok a Magyar Élelmiszerbank és partnerei készítette kutatás szerint. Tesszük mindezt úgy, hogy közben a magyarok 80 százaléka klímatudatosnak véli magát, 71 százalék pedig azt gondolja, hogy a környezetre gyakorolt hatása pozitív.

Mégis, egy háztartás egy év alatt 65 kilogrammnyi élelmiszert helyez el a kukában, és nem titkoljuk tovább az összeget sem, amit ezzel elpazarol: 

45 ezer forinttal több maradna a pénztárcákban, hogyha ezt a rengeteg ételt nem kukába, hanem a tányérokra tennénk még idejében.

Ezt az ételt inkább meg kellett volna enni…AsiaVision / Getty Images Hungary

Ellentmondások vezethetnek pazarláshoz

A kutatás számos olyan ellentmondásra is felhívta a figyelmet, amelyet érdemes áttekinteni: a magyarok ugyanis bár úgy érzik, hogy egészen jók a környezettudatosságban, cselekedeteik szintjén mégsem tudják megmutatni, hogy ez igaz.

  • Tízből nyolcan kellemetlenül érezzük magunkat, amikor ételt dobunk ki.
  • A többség úgy véli, tudatosan vásárol, mégis sok étel végzi a szemetesben.
  • Az eltékozolt élelmiszerek értékét a valóságosnak mindössze a felére becsülték a kutatás résztvevői.
  • Csak 65 százalék tudja, hogy hány fokra állítsa hűtőjét, a többiek jelentősen magasabb hőfokot vélnek megfelelőnek.
A pazarlást pénztárcád érdekében is meg kell állítanod!
Fotó: Jose A. Bernat Bacete / Getty Images Hungary

Zöldség, gyümölcs, pékáru is sok megy a kukába

A leggyakrabban kidobott ételek közt a zöldségeket, a gyümölcsöket és a pékárukat találjuk az ételmaradékok mellett, ezek pedig azért romlanak meg a leggyakrabban, mert nem megfelelő körülmények között tároljuk őket, illetve nem szánunk elég időt bevásárlásaink és az elkészített ételek megtervezésére.

Sokan lehetnek olyanok is, akik annak ellenére dobnak ki valamit, hogy az még fogyasztható lenne, ugyanis a válaszadók több mint harmada nem ismerte a minőségmegőrzési és fogyaszthatósági dátum közti különbséget, és azt sem tudta, hogy egyes élelmiszereket érzékszervi ellenőrzést követően akkor is megehetünk még, ha a minőségmegőrzési határidő lejárt. Érdemes erre odafigyelve tudatosabban tervezni bevásárlásaidat és a készítendő ételek sorát – nemcsak pénzt spórolhatsz így, de a bolygót is kíméled!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.