Belevágtam az új otthonfelújítási támogatásba – hát messze nem olyan egyszerű ez

A felújítási támogatás részletei

A gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI. 25.) kormányrendeletben tételesen felsorolt felújítási munkálatokra minden olyan gyermekes háztartás kaphat lakóingatlanára 50 százalékos támogatást, ahol legalább egy 25 év alatti gyermeket nevelnek (bizonyos esetekben, például sérült gyermek esetén nincs életkori határ). A maximum visszatérített összeg 3 millió forint lehet, az igénylőknek nem kell házasoknak lenniük, sőt együtt élniük sem, az a fél egyedül is igényelheti a támogatást, ahol a gyermek állandó lakcíme van. Azonban minden család csak egyszer igényelheti, mégpedig a munkálatok teljes befejezése után és a benyújtott számlák alapján, melyek keltezése 2021. január 1-je utáni kell legyen. Utófinanszírozott „pályázatról” van szó tehát. Kell még hozzá egy év folyamatos tb-jogviszony legalább az egyik igénylőnek, és köztartozás-mentesség a NAV felé. Elsőre nem tűnik túl bonyolultnak a dolog – gondolhatjuk. Ám, mint lejjebb kifejtem, ez nem ilyen egyszerű.  

Már a tavalyi év végén három csoport is alakult a közösségi hálón – mindhármat hiteltanácsadó szakemberek alapították –, ahol a fontosabb tudnivalókat beszélték egymással az érdeklődők, illetve a rendelet szövegét segítettek értelmezni a szakértők. Persze fizetős prémiumcsoport, illetve egyéni konzultáció is elérhető bizonyos összegért, ahol többletszolgáltatásokat – például számláink átnézését, már beadott pályázatokból leszűrt tapasztalatokat – is kaphatunk. Sőt, egyes vállalkozók a teljes beadási-papírozási procedúrát átvállalják a megrendelőtől sikerdíj fejében. Az év végén az Államkincstár oldalára felkerültek a kitöltendő dokumentumok és GYIK is, így már kezdett kivilágosodni, miről is van szó – én akkor legalábbis még azt hittem.

Első értelmezési nehézségek

Eleinte a tulajdonviszonyok – minimum 50 százalékos tulajdonjog kell a felújítandó ingatlanban legalább az egyik igénylőnek – vagy a számlák gyűjthetőségének kezdete foglalkoztatta a csoportok tagjait: a beköltözés, a használatba vételi engedély kelte, vagy az ingatlan földhivatali bejegyzése-e a kezdőpont? Adhat-e alanyi mentes vagy katás vállalkozó számlát? (igen) Jogosult vagyok-e a támogatásra, ha a gyermekem még velünk lakik, de már dolgozik? (igen) Kell-e előzetesen regisztrálni? (nem) A tartózkodási hely megfelelő-e, vagy állandó lakcímkártya kell? (állandó lakcím a jó) A feltételeknek a beadáskor vagy a számlák gyűjtésének kezdetén kell-e megfelelni? (beadáskor) Ezek nagy része leginkább tájékozatlanságból és lustaságból fakadt, mert az egyébként elég világos jogi szöveget és a hozzá készített MÁK GYIK-ot senki sem akarta elolvasni.  

Az első komolyabb falat az anyag- és munkadíjszámlák arányának értelmezése volt. Eleinte úgy tűnt, hogy minden anyagszámlához szükséges munkadíjszámla is, majd kiderült, a számlákat összességében kell nézni, nem kell párban állniuk. Például elszámolhatom a csempéket anyagként akkor is, ha magam rakom fel a falra, úgy, ha más munkálatokból lesz megfelelő összegű munkadíj számlán. 

Ugyanakkor a teljesen önerőből végzett felújítás nem támogatott, hiszen ha csak a beépített anyagokról tudunk számlákat prezentálni, a visszatérítés nulla forint lesz. A támogatási összegben ugyanis meg kell valósulnia a fele munkadíj, fele anyagdíj aránynak. Közeli rokontól sem fogadható el semmilyen számla. Ez már nem a nyolcvanas évek kalákáinak kora, és a támogatás egyik indirekt célja a családtámogatás mellett az építőipar fehérítése – konstatálhatjuk.

A felújítás nem bővítés

Kezdetben nem volt teljesen egyértelmű, hogy semmiféle lakótérbővítést nem támogatnak – de még a szobák falakkal való szétválasztását, vagy a helyiségek funkcióváltását sem. Eleinte ez is sok zavart okozott, hiszen egy szoba kettéválasztása nem jár a ház hasznos alapterületének növekedésével – most már mégis biztossá vált, hogy erre nem jár a támogatás, hiszen belekerült a februárban frissített MÁK GYIK-be is. Valahol logikus ez, mert a bővítésre ott a csok és a tetőtér-beépítési támogatás, mely szintén idéntől elérhető. Hasonlóan nehezen tisztult ki sokaknak, hogy a telekhatáron kívül eső területekre – például a családi házak szerves részét képező utcai autófeljáróra vagy a társasházi közös területekre – sem jár a támogatás. Ahogyan az olyan osztatlan közös tulajdonú ingatlanokra sem, ahol nincsenek ügyvédi megosztással szétválasztva az ingatlanrészek. Ez itt nálunk, Wekerlén okozott problémákat, mert itt olyanok a házak, hogy egy tető alatt van négy házrész osztatlan közös tulajdonban, amiknek a tetőrészét nem lehet sehogy sem szétválasztani. Így az egyébként tételesen a rendeletben szereplő, és ebben a városrészben már sok helyen igencsak esedékes tetőfelújítás nem vehető igénybe. Továbbá nem jár a támogatás olyan ingatlanra sem, ami nem lakóépület néven van nyilvántartva. De még itt is logikusnak gondolom a rendeletet, hiszen ez egy családokhoz, az ő saját tulajdonukhoz kötődő támogatási lehetőség.

A megrendelő mint ellenőr?

Volt egy időszak az év elején, amikor a kérdezőket az foglalkoztatta, hogy vajon a náluk dolgozó mester rendelkezik-e megfelelő végzettséggel a megrendelt munka elvégzéséhez, azaz számlázhat-e az adott TEÁOR-számra a munkája után? Különösen igaz ez az olyan kőművesekre, akik egyébként rutinszerűen burkolnak is, de az ehhez szükséges OKJ-s papírjuk nincs meg. Online adatbázisokban, céginformációs rendszerekben kutattunk a vállalkozók adatai után, lenyomoztuk, vajon be van-e jelentve az adott tevékenységre, létező vállalkozás-e egyáltalán, adózik-e megfelelően. Tulajdonképpen mi, megrendelők ellenőriztük volna az állam helyett a vállalkozót, cserébe az 50 százalékos támogatásért. Aztán lassan kiderült, hogy nem, ez nem a mi feladatunk, a vállalkozó saját maga vállalja a felelősséget a kiállított számla tartalmáért, emiatt mi nem esünk el a támogatástól. Ahogy nem a mi feladatunk vizsgálni azt sem, vajon rendesen adózik-e a vállalkozónk, ezt a MÁK szerződésmintájának aláírásával maga a mester nyilatkozza le. 

Fontos tudni ugyanis, hogy minden munkadíjszámlához kötelező a vállalkozói szerződés kitöltése, akármilyen kis munkáról is van szó. Ez okozhat kellemetlen perceket az amúgy is túlkeresleti szakemberpiacon, ugyanis kis munkára nem minden szakember vállalja a papírmunkával járó macerát. Volt olyan ismerősöm, aki inkább végül feketén csináltatta meg a nagy nehezen a helyszínre hívott szakemberrel a vízszerelést, mert az nem akart „papírozni”, elküldeni és másik szakembert keresni pedig már túl rizikós és időrabló lett volna. Másik tipikus eset: 1-2 órás szakmunkák végeztetése 10-20 ezer forintért. Ilyen „kiszaladós” munkára tipikusan senki nem ír szerződést, de sajnos enélkül az ilyen munkák még korrekt számlával sem számolhatók el, pedig összességében több százezer forintot is kitehetnek egy többmilliós felújítás során. 

Felújítás bontás nélkül?

Fontos tudnunk azt is, hogy a bontási hulladék elszállítása önmagában nem támogatott, csak ha a mester számlázza tovább és igazoltan hivatalos lerakóra szállítja el. Ez természetesen neki is pluszmacera, így itt egy újabb riasztó tényezővel számolhatunk. Tapasztalható, hogy továbbszámlázás esetén a tíz köbméteres 40 ezer forintos konténer hirtelen 80 ezressé változik, a megpakolását pedig 200 ezer forintért vállalják. A konténerestől származó számla a megrendelőtől nem fogadható be, tehát újfent kiszolgáltatottá válunk az amúgy is eltünedező szakiknak. 

Egy nemrégiben kiviláglott újabb buktató szintén a bontáshoz kapcsolódik, ugyanis munkafolyamatként sem tüntethető fel a vállalkozói szerződésben, csak akkor, ha a szakin keresztül kerül hivatalos lerakóra a bontott anyag. Egyébként ne írjuk rá a szerződésre a bontás szót – hangzott az ügyfélszolgálat telefonos ügyintézőjének tanácsa. 

Amire senki sem gondolt volna – a bürokrácia útvesztőiben

A kiállított számlánál elég sok a buktató, jó, ha észnél vagyunk, és mindent ellenőrzünk, mert ha már kifizettük a munkát, igen nehéz lesz elérnünk, hogy az amúgy is túlterhelt mester sztornózza a hibásat, és újat állítson ki. Ezt sajnos a saját káromon kellett megtapasztalnom. 

Az online számlázóprogramok automatikusan beírják a mi vállalkozói adószámunkat is, ha történetesen van vállalkozói jogviszonyunk – ez mostanra letisztult, hogy nem elfogadható, hiszen a támogatást mi magánszemélyként vesszük igénybe. Ahhoz képest, hogy eleinte azon ment a vita, vajon az adóazonosító jelünket szerepeltetni kell-e a számlákon, most már épp az ellenkezője igaz… Nekem emiatt már volt anyagszámlasztornóm, így a következőnél figyelmeztettem a kiállítót, törölje az adószámot akkor is, ha a program automatikusan kitöltené. Ez meg is történt, az illető kézi kitöltésre váltott, aminek a nevem elütése lett az eredménye – ezt a hibát természetesen már csak a munka kifizetése és a mester távozása után vettem észre. Reménykedtem, talán csak nem ilyen szőrösszívűek a MÁK-nál, de az ügyfélszolgálat lehűtötte a reményeimet – már egy betű tévesztése esetén sem fogadható el a számla. Újabb sztornó, persze mínuszos számlával egybekötve, mert az átutalás már megtörtént a rontott számla számával – itt is fontos megjegyezni, hogy az átutalásról mindig le kell menteni a banki tranzakciós kivonatot, mert ezzel igazoljuk, hogy valóban megtörtént a kifizetés. Személyes bankkártyás fizetésnél ez nem szükséges – ez a kérdés is sokszor felmerül. Ugyan a könyvelőm szerint itt a módosító számla lett volna az adóügyileg kifogástalan megoldás – ám a számlázóprogram a nevet és a címet sem engedi ilyenkor módosítani, még az 1500 Ft-os pluszdíjért sem.

Amire végképp nem gondoltam volna, amiatt is kértek már hiánypótlást: mert nem pontosan az a név szerepel a számlán, mint a személyi igazolványban. Magyarul, akinek két utóneve van, mindkettőt fel kell tüntetnie minden dokumentumon. Én egyelőre tanácstalan vagyok, hogy a kéthetes friss személyimet csináltassam-e újra, vagy hagyjam a fenébe az egész támogatást – nem tudom az összes eddigi számlámat, némelyiket már harmadszor, újracsináltatni e kis pontatlanság miatt.

Végezetül saját példámból okulva egy igazi jótanács: ne részletezzük túl a vállalkozói szerződést sem, mert csak a hibalehetőséget növeljük! A számla maga egyáltalán nem kell, hogy részletes legyen, annyi a kikötés, hogy az anyag- és a munkadíj különüljön el rajta. A szerződés is csak annyira legyen szétbontva, hogy „a megvalósított felújítás pontos tartalmának megismerését, annak ellenőrizhetőségét lehetővé tegye”. Én addig-addig írogattam és szerkesztgettem át a vállalkozói szerződésemet, míg belekerült a „tiltott” bontás szó, valamint lehagytam a dátumot – ez utóbbi esszenciális hiba, enélkül nem fogadják el.

És amivel még számolni kell: a romló szakihelyzet

Számítottunk rá valahol, hogy a tavalyi helyzet rosszabbodni fog, mégis igen fájdalmas újra és újra megtapasztalni, hogy ki se jönnek, eltűnnek, nem adnak árajánlatot a vállalkozók. Nem szabad feladni, és folyamatosan hívogatni kell az újabb és újabb jelölteket, ajánlott szakembereket – csak hát ez meglehetősen időrabló elfoglaltság, amit nem mindenki engedhet meg magának. Az én eredményem eddig három árajánlat január óta – persze mind elfogadhatatlanul magas, éppen kétszerese az általam rászánt összegnek. Az egyikből világosan kiderült, ha számla nélkül csinálná a munkát a szakember, pontosan feleannyiba kerülne – így a támogatás értelme is megkérdőjeleződik. Ha belegondolunk, jó előre tisztázni a szakival, áfakörös-e, őket ugyanis nem nagyon érdemes kihívni sem. Akikre szükségünk van, azok az alanyi mentes és katás mesterek – igen, az ő számlájuk is jó, már ha hajlandóak egyáltalán szóba állni velünk. 

Felújítási hitel – ez sem könnyű

A felújításhoz kapcsolódó hitelt nem tervezem egyelőre felvenni, de amint a beszámolókból olvasom, ott is nehezített a pálya egy sima piaci hitelhez képest. Valószínűleg a bankok be akarják magukat biztosítani arra az esetre is, ha az igénylő a felújítás végén mégsem kapná meg az állami támogatást. Ennek összegét egyébként kötelező a hiteltörlesztésbe visszaforgatni, de a maximális 6 millió forintnál kisebb összeget is fel lehet venni. Az ingatlant jelzáloggal terhelik meg – itt vannak olyan vélemények, miszerint pár millió forint hitelért ez nem annyira éri meg –, ezért értékbecslő fog kiszállni a helyszínre. Itt olyan buktatókról hallani, hogy alaposan alábecsülik az ingatlan piaci értékét, illetve kiderülnek a szabálytalan hozzáépítések, a földhivatali térképvázlaton nem szereplő módosítások, melyek korrekciója több százezer forintra is rúghat. Földmérőt, esetlegesen építészt kell hívni, aki újratervezi a házat – ez utóbbi díja félmillió forintnál kezdődik. Alaposan gondoljuk tehát át a kockázatokat és érdeklődjünk utána a feltételeknek, mielőtt belevágnánk a felújításokba, különösen akkor, ha egyébként nem is terveztük őket. Nem ingyenpénz ez sem, meg kell dolgoznunk a sikerért, melynek valószínűsége nem 100 százalékos.