Ezért árulják hálóban a narancsot: meglepő oka van

Olvasási idő kb. 3 perc

A boltokban nem véletlenül árulják hálóban a narancsot. Ez valójában egy trükk, amellyel arra akarnak rávenni, hogy többet vásárolj belőle.

A trükk egyfajta vizuális megtévesztésként szolgál, és tudat alatt befolyásol a vásárlásnál. Anélkül hogy bármi feltűnne belőle, a hálónak köszönhetően a gyümölcs vonzóbbnak látszik. Máris eláruljuk, hogy miért.

Így téveszt meg a narancs hálója

A piros vagy narancssárga színű műanyag háló azt a látszatot kelti, hogy a narancs héja élénk narancssárga színű, így a gyümölcs érettebbnek és étvágygerjesztőbbnek tűnik a valóságosnál. Ez segíthet elfedni, ha úgy teszik ki a polcra, hogy még zöldes árnyalatú. Hasonló trükköt alkalmaznak a citrom esetében is, ami azért kerül sárga hálóba, hogy az fokozza természetes színét.

A színes hálóban lévő narancson kevésbé látszik, ha nem friss
Fotó: supermimicry / Getty Images Hungary

Az elv az úgynevezett konfetti-illúzión, egy olyan vizuális jelenségen alapul, amelynél a színek érzékelését erősen befolyásolja a környező kontextus. Ha például egy semleges színű golyót helyeznek különböző színű rácsok mögé, akkor a létrejövő optikai illúziónak köszönhetően úgy látod, mintha megjelenésében az előtte lévő árnyalatok keverednének.

Karl R. Gegenfurtner, a németországi Giessen Egyetem pszichológusa egy, az i-Perception című tudományos folyóiratban publikált tanulmányban számolt be arról, hogy a szupermarketben hogyan alkalmazzák a konfetti-illúziót a narancsok eladásánál.

„Minden szombaton narancslevet veszek a kedvenc gyümölcsárusomtól, Helgától a helyi piacon. A közelmúltban nem volt szép, érett narancsa, ahogy arra a német nyár során számítani lehetett. Később egy szupermarketbe betérve úgy tűnt, hogy rengeteg érett narancsot árulnak, és persze vettem is egy csomaggal – kézenfekvő módon narancssárga hálóba csomagolva, hogy könnyebben hazavihessem” – idézte fel a szakember.

Otthon aztán kellemetlen meglepetés érte: amikor kivette a szépnek tűnő narancsokat a hálóból, azok hirtelen sokkal zöldebbek lettek. Mint tanulmányában kifejti, az ok abban keresendő, hogy színasszimiláció önmagában is igen erős hatást gyakorol. Így például a zöldes narancsot narancssárgává változtatja.

Nem csak a narancsnál alkalmazzák a trükköt

A fentiekre már rég rájöttek a kereskedelem szereplői is. Ha körbenézel egy klasszikus szupermarketben, ezért is láthatod, hogy az egyes zöldség-gyümölcsök – köztük a citrom, a hagyma vagy a burgonya – jellemzően olyan hálóba van csomagolva, mint annak az adott árunak a tökéletes színe.

Idézőjel ikon

A konfetti-illúzió azon az elven alapul, hogy agyunk a perifériás látás és a színérzékelés feldolgozására van programozva.

A hagyma is ezért kerülhet hálóba
Fotó: Image Source Pink / Getty Images Hungary

Agyunk ilyenkor lényegében arra törekszik, hogy zavartalan látványban legyen részünk, ami a lehető legkönnyebben értelmezhető számunkra, és vizuális felfogásunk is az egységességet helyezi előtérbe. Ha tehát piros háló kerül a narancsra, agyunk egyesíti a szomszédos színeket, hogy leegyszerűsítse a látottakat.

Az, hogy a trükk mennyire működik, vagyis képes-e jelentősen megnövelni a narancseladásokat, egyelőre nem ismert. Az mindenesetre beigazolódott, hogy valóban alkalmas lehet a vásárlók megtévesztésére.

Nemcsak a boltokban, hanem az online kereskedelemben is számos olya trükk létezik, amivel észrevétlenül vásárlásra sarkallnak. Ezekről itt írtunk

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.