Ha elfogy a munkavállaló éves pihenőnapjainak a száma, bizonyos speciális esetekben módja van arra, hogy pluszszabadságot kapjon. Az alábbiakban ezeket a lehetőségeket vesszük sorra.
Minden munkavállaló rendelkezik egy naptári évben bizonyos mennyiségű szabadsággal. Az alap 20 nap, ehhez azonban további pihenőnapok jönnek hozzá életkortól, gyermekek számától és speciális élethelyzetektől függően. Mi történik azonban, ha a munkavállaló elhasználta már az adott évre járó összes szabadságát, ám valamilyen okból mégis fontos lenne számára, hogy ne kelljen dolgoznia? A Munka törvénykönyve többféle lehetőséget is ismer az ilyen problémák megoldására – ismerteti az Adó Online.
Érdemes elkülöníteni az olyan eseteket, amikor a munkavállalónak van további távollétre szüksége, és az olyanokat, amikor ez a munkáltató számára lenne előnyös. Előbbi esetben mentesülhet a munkavégzés alól a dolgozó, ha különös méltánylást érdemlő személyes ok áll a háttérben. Ilyen lehet például elsős gyermeke tanévnyitó ünnepsége, vagy egy váratlan otthoni csőtörés kezelése.
Általában így oldják meg a pluszszabadságot
A leggyakrabban alkalmazott megoldás azonban a fizetés nélküli szabadság. Nevével ellentétben ilyenkor a legtöbb esetben jár valamilyen mértékű munkabér, ám általában a szokásosnál kisebb. Ezt gyakran alkalmazzák hosszabb külföldi utazás vagy tanulmányok miatt. A mostanában vezetői körökben a kiégés ellenszerének tartott sabbaticalt, vagyis az általában féléves vagy három hónapos megújulási szabadságot is fizetés nélküli szabadsággal szokták megoldani.
Bizonyos esetekben segíthet a munka átütemezése vagy átalakítása is.
Ilyen lehet a távmunka, illetve a munkaidőkeret alkalmazása – utóbbi esetben a munkáltató rugalmasan oszthatja be a munkaidőt egy meghatározott időszakon belül, így a plusztávollét miatt kiesett munkaidőt a dolgozó később be tudja pótolni.
Amennyiben a munkáltató szeretné szabadságra küldeni a foglalkoztatottat, ám annak már elfogyott a szabadsága, lehetőség van további pihenőnapok kiadására, ám ezek után ugyanúgy jár a távolléti díj, mint a „rendes szabadnapok” után. Fizetés nélküli szabadságra ilyen esetben teljesen jogszerűtlen elküldeni a dolgozót.
