A tudomány ismét egy fontos kérdésre adott választ. A krumpli után most a vízről és kenyérről derült ki, hogy elegendő-e a békés öregkor eléréséhez.
A kenyér az emberi táplálkozás egyik nehezen megkerülhető eleme. Fogyasztjuk szendvicshez, főételek mellé, sőt, ha kellően friss és ropogós, csak úgy simán, magában is. De vajon mi történne, ha egy éles váltással búcsút intenénk minden más gasztronómiai örömnek, és példás önuralmat mutatva kizárólag kenyérre és vízre szorítkoznánk? A Popular Science ennek járt utána.
Élet, de milyen?
A címben feszegetett kérdés röviden úgy válaszolható meg, hogy
igen, huzamosabb ideig életben maradnál.
Legalábbis akkor, ha nem a fillérekért kapható, felfújt szemetet ennéd, hanem jó minőségű, teljes kiőrlésű kenyeret. Az már más kérdés, hogy nem az egyhangúság lenne a legnagyobb problémád. Idővel ugyanis táplálkozási hiányállapot állna be, és minden esélyed meglenne rá, hogy belebetegedj az egysíkú étkezésbe.
Szembemennél az evolúcióval
Az emberiség nem véletlenül kapott rá a változatos étrendre. A már említett krumpli például hiába tartalmazza az összes esszenciális aminosavat, közülük több is olyan elenyésző mennyiségben van jelen benne, hogy nincs az a zabagép, aki ezt ellensúlyozni tudná (a sikerhez napi 34 darab édesburgonya vagy 84 darab fehér burgonya elfogyasztására lenne szükség). Ugyanez vonatkozik a kenyérre is, azzal a különbséggel, hogy a krumplival és a rizzsel szemben a malomipari terméket nyilván nem termesztik, hanem gabonafélék, víz és különféle mikrobák felhasználásával állítják elő. Ezek a mikrobák – az élesztő és más baktériumok – szabadítják fel azokat az értékes tápanyagokat, melyekhez a szervezetünk alapvetően nem férne hozzá. Tehát a végtermék nagyságrendekkel táplálóbb, mint a gabonaféle, amiből készül.
A fehér kenyérrel megszívnád
Ha a kása és a hagyományos módon sütött kenyér táplálkozási előnyeit vetjük össze, akkor az utóbbi jön ki győztesként, mivel az előbbi nem esik át azon a fermentációs folyamaton, ami felszabadítja a kulcsfontosságú tápanyagokat. A hangsúly itt a hagyományosan van, hiszen egy csomói mai kenyér fehér lisztből és kereskedelmi élesztőből születik – az értékes vitaminok, rostok és ásványi anyagok nélkül. Szóval, ha valaha is beléd hasítana a felismerés, hogy hátralévő életben már csak kenyeret akarsz majszolni, tegyél magadnak egy szívességet, és maradj a teljes kiőrlésűnél. Lehetőleg abból is a kovászolt fajtánál, ami vadélesztővel készül.
Ágynak dönthetne a vitaminhiány
Hosszú távon azonban így sem úsznád meg viszontagságok nélkül, mert nem jutnál elegendő C-, B12- és D-vitaminhoz, valamint kalciumhoz. Ezek hiányában pedig nem lennének túl rózsásak a kilátásaid. Megfelelő C-vitamin-forrás hiányában skorbut alakulhat ki, ami kimerültséggel, izomgyengeséggel, sőt akár ínysorvadással és vérszegénységgel járhat, míg kalcium nélkül a csontritkulás veszélyével kell számolnod. Az embernek ráadásul zsírokra – melyeknek a kovászolt kenyérben bottal ütheted a nyomát – is szüksége van ahhoz, hogy életben maradjon.
Jóból is megárt a sok
A Popular Science szerint általánosságban elmondható, hogy bármilyen kajáról is legyen szó, ha nem ennél semmi mást, előbb jutnál odáig, hogy végtelenül megunod azt, minthogy lebetegszel. A jelenséget érzékelés-specifikus telítődés (sensory specific satiety) néven ismeri a tudomány. A lényeg nagyjából annyi, hogy minél többet falatozol egy ételből, amiért odavagy, annál kevésbé fogod élvezni, mert egyszerűen telítődsz vele. Egyes kutatók ugyanakkor úgy gondolják, hogy a kenyér az üdítő kivételek közé tartozik, tehát nem is olyan könnyű ráunni.
Inkább két ételt kombinálj
A fentiek fényében kijelenthető, hogy túlélésedhez nem a kenyérdiéta (a víz nem igazán befolyásolja a végeredményt) a legtutibb választás. Ha egyszerű étrendre vágysz, inkább párosíts össze kétféle élelmiszert, például a rizst és a babot, a joghurtot és a dióféléket vagy a tésztát és a zöldségeket – így sokkal kiegyensúlyozottabb lehet a táplálkozásod. De időnként még ezeket is érdemes variálnod.
