A kertészeti cikkeket, vagy éppen a virágokat válogatva általában kétféle embertípust tudunk elkülöníteni: azokat, akiknek van kertjük, és azokat, akiknek a balkon jelenti a nyugalom (vagy a kísérletezés) helyszínét. Utóbbiak lehetőségei azonban jóval behatároltabbak, hiszen szűkösebb a hely, és egyes növények egyszerűen nem tarthatóak cserépben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nekik le kellene mondaniuk a kertről, sőt: az élelmiszertermelés vagy a növénynevelés mellett a lakókat közelebb hozza egymáshoz a közös hobbi, a közösségi kert.
Mire jók?
A közösségi kertek esetében felmerül egy alapvető kérdés: mire is jók ezek a területek? Vajon valóban lehet számottevő élelmiszert is termelni is lehet rajtuk, vagy inkább csak közösségépítő szerepük van?
„Mindkettő fontos" – mondja Kristin Faurest a MOL Zöldövezet Program bizottsági zsűritagja. "Számos tanulmány támasztja alá, hogy a közösségi kertek segítenek a szükséges élelmiszermennyiség biztosításában, segítenek a közösségépítésben, és elősegítik az egészséges környezet kialakítását a gyerekek számára is. Gyakran olyan helyeken hoznak létre közösségi kerteket, ahol korábban semmi nem volt, és mint tudjuk, már egy foghíjnyi üres telek sem jó dolog a városi környezetben - azt az üzenetet sugallja, hogy ez a környék nem értékes, senki nem foglalkozik vele. A közösségi kertek lehetőséget adnak a lakóknak saját környezetüket rendbehozására, szépítésére, hasznosabbá tételére. Ez kimondottan fontos több szempontból is, valamint viszonylag olcsón meg lehet valósítani. Csodálkozom, hogy viszonylag kevés program van, ami ezt támogatná, mert tulajdonképpen ez egy nagyon hatékony kezdeményezés, viszonylag sok haszonnal."
Hogy egy adott kertben milyen a munkamegosztás és a terület felosztása, arra minden kert, minden csapat saját működési szabályzatot hoz létre. Van, ahol nagyon szigorú, van ahol lazább, erre vonatkozóan nincs konkrét szabályozás. Van, ahol egyéni parcellák is vannak és közös rész is (New York, Clinton Community Garden), és van, ahol csak parcellák vannak, illetve, ahol csak közös terület található.”
Mi mindent lehet közösségi kertekben nevelni?
Adódik a kérdés, mennyire lehet egészséges az a zöldség vagy gyümölcs, amit egy szennyezett levegőjű városban termelnek? Nos, lehet, a titok nyitja csupán annyi, hogy nem a főút közelében kell közösségi kerteket létrehozni.
„Nincs tanulmány, ami azt bizonyítaná, hogy a városi levegő miatt egészségtelenek az ott termelt zöldségek. A talaj minősége sokkal fontosabb, így városi környezetben a talajt mindenképpen cserélni kell, esetleg emelt ágyásokkal vagy dézsákkal megoldani az ültetést" – állítja a szakértő.
Ráadásul a közösségi kertekben ültethetünk virágzó, de nem termő növényeket is, amik így például az út mellett nagyon jól megszűrik a szennyező anyagokat. Például Bostonban, a Fenway Park baseballpályához közel eső közösségi kert tele van mindenféle dísznövénnyel. De nem is feltétlenül kell ilyen szempontok szerint válogatni a növények között: egy mángold ugyanolyan szép tud lenni, mint egy petúnia. Ráadásul sok „dísznövény” ehető is, úgyhogy a válasz egyszerű: olyan növényeket kellene ültetni a közösségi kertekbe, ami szép, és amit szeretünk” - mondja Faurest.
Hol és mekkorát?
A közösségi kertek sajátosságai, hogy a sűrűn lakott városrészekben hozzák létre őket a lakók. De mekkora az a terület, amivel már érdemes foglalkozni? Hiszen sokszor egy egész háztömbnyi luk éktelenkedik az ingatlanok között, máskor pedig csak egy keskeny sáv áll a rendelkezésre.
„Megint nincs szabály a kertek méretére, ez a közösségtől függ. Van, ahol nagyon-nagyon lelkesek a kertészek és 10 négyzetméternél kevesebbet nem akarnak, mert az az alapvető cél, hogy az egész család zöldségszükségletét a közösségi kert művelésével oldják meg, és van, ahol inkább kisebbek a parcellák (kb. a fele vagy még kisebb). Magyarországra is inkább ez a jellemző, de ez remélem a jövőben változni fog!" – fűzi hozzá Kristin Faurest.
Természetesen hazánkban nem a MOL kezdeményezése az első a közösségi kertek terén. Mi is igen sok esetben írtunk már ezekről a lehetőségekről (például itt és itt), és szerencsére jelenleg az országban több helyen is üzemelnek ilyen kertek. Jelenleg Budapesten található a legtöbb, de akár Szegeden, vagy Egerben is találkozhatunk velük.
Mi az a MOL Zöldövezeti Program?
A MOL Zöldövezet Program 9 éve segíti a helyi civil kezdeményezéseket abban, hogy környezetüket szebbé és zöldebbé alakítsák a helyi lakosság bevonásával, közösségi akció keretében. A programnak köszönhetően eddig több mint 120 millió forintnyi támogatásban részesültek a nyertes pályázók. 2014-ig a MOL Zöldövezet Program keretében közel 100 ezer fa, virág és cserje települt több mint 1,5 millió négyzetméter területen. A közösségek az összegből azonban nem csak őshonos növényeket, hanem kerti eszközöket és a megvalósításhoz szükséges alapanyagokat is vásárolhatnak. A pályázatokat idén három kategóriában várták, amelyek a közösségi kertek létesítése, társasházi belső udvarok megújítása, illetve települések zöld területeinek megújítása voltak.
