Ön gondolkodott már azon, hogy mi lesz a strandokkal télen? Például az otthagyott életmentő emelvényekkel, ahonnan a vízimentők pásztázzák a vizet?
Alapvetően a kérdés egyszerű: semmi. Ott állnak, és kész. Ám ez egy olyan strand esetében, amit vastag hó takar nem is ilyen egyszerű. Egy ilyen hely a torontói föveny is, ami azért nem éppen szívderítő télen. Ezt pedig a vezetés is felismerte, éppen ezért úgy gondolták, hogy a zimankós időben is kicsalogatják az embereket a strandra, na persze nem fürdeni.
Ha valaki Kanadát említi, akkor rendszerint nem a hőség és a vízpart ugrik be az embereknek, hanem a hideg és a hatalmas hótorlaszok – ami ugye, közel sem annyira vidám, mint egy napsütéses strand. Ráadásul az északi telek hosszabbak is, hidegebbek is, így nem árt egy kis jókedvet csempészni beléjük. Mivel a strandok télen kihaltak, így ezt választották helyszínéül a fiatal művészek szárnypróbálgatásainak. A feladat egyszerű volt: az életmentő emelvényeket kellett olyan módon átalakítani, hogy azok csalogassák az embereket a havas homokra is - írja a dezeen.com.
Az Ontario-tó partján az egyik ilyen átalakítást a WMB Studio készítette. Az állomás kapott egy acélszerkezetet a tetejére, ami túlnyúlik az eredeti szélességen. A kiugró részekről pedig élénk színű anyaghurkokat engedtek le, amik hinta gyanánt is használhatóak. Ha pedig valaki éppen nem ücsörög bennük, akkor a jeges szél himbálja őket, ami feldobja a havas táj látványát.
Egy másik elképzelés uszadékfából készült, és a DM Studio neve fémjelzi. Az elkészült átalakítás olyan, mint egy trón, mintha a régi királyok ülőhelyét próbálhatnánk ki. A hatalmas trónus oldalain beugrókat alakítottak ki az alattvalóknak, ahol le is lehet ülni, és még a szelet is felfogja a fal, így viszonylag kellemesen lehet innen nézelődni a strandon.
Ugyancsak uszadék fából alkotott Tim Olson, aki egy félkörívet tervezett az életmentő hely köré. A belsejében lévő deszkákat pirosra festette, és egy tűzrakó helyet alakított kis benne. Így nem csak ücsörögni lehet a szélvédett helyen, hanem egy kis szalonnasütésre – és nem utolsó sorban melegedésre – is van lehetőség.
A leg vidámabb alkotás Diana Koncan és Lily Jeon nevéhez fűződik. A hölgyek egy olyan szerkezetet szeretettek volna építeni az állomás köré, ami vidám is, és a formája a helyieknek is természetes. Így született a színes toboz, melynek „ablakait” szivárványszínű, áttetsző anyaggal borították. A sok háromszög alakú nyílás mellett a szerkezet fémből készült, és valóban kifejezetten vidám látványt nyújt. Ha valaki még bele is bújik, akkor pedig egészen új színekben csodálhatja meg a partot.
Snowcone, Winter Stations Grand Opening from Lisa Boulatova on Vimeo.
Ezzel szemben a legkomorabb az a kocka, amit Michaela MacLeod és Nicolas Croft terveztek. Itt a külcsín előtt a funkcionalitás áll. Az építmény vázát fekete szövettel borították, aminek csak a tetején hagytak egy kisebb nyílást, hogy a fény és némi csapadék bejusson – hogy a csapadék minek, arra nem sikerült rájönnünk. Bár nem éppen vidám, ám remekül észrevehető, és a kocka belsejében a széltől sem kell tartani.
A kiállítást Torontó városa szponzorálta, és a Kew-Balmy strandon tekinthető meg, egészen március 20.-ig.
