hosszú élet

Azt már régóta halljuk, hogy szakértők szerint egészségügyi előnyökkel jár az olyan élelmiszerek elhagyása, mint a vörös hús, a finomított gabonafélék és az édességek. A hosszú, egészséges élethez érdemes lehet csökkenteni az olyan élelmiszerek fogyasztását is, mint a feldolgozott húsok, édességek, alkohol és a cukros üdítők – ezeket a szabályokat is ismertünk. De vajon mi a helyzet a gyakorlatban? Valóban így étkeznek azokban a régiókban, ahol a leghosszabb ideig élnek az emberek?

A kutatók felfedezték, hogy a fentebb felsorolt élelmiszereket valóban kevesebbet fogyasztják az úgynevezett kék zónákban, vagyis azokban a régiókban, ahol a lakosok általában tovább élnek, és az életkor előrehaladtával kevesebb egészségügyi problémájuk van.

A kék zónák földrajzilag és konyhájuk tekintetében is különböznek egy kicsit. Leginkább Görögországra és Olaszországra, valamint Costa Ricára és Japánra terjednek ki, de a földrajzi távolság ellenére mindannyiuknak közös étkezési mintáik vannak. A teljes, növényi alapú fogások, például a leveles zöldségek, gyümölcsök, bab és gabonafélék elterjedtek a kék zónákban, országtól függetlenül. 

Általában kerülik a feldolgozott élelmiszereket, a finomított gabonákat, a cukros italokat és a hozzáadott cukrot, és ha egyáltalán tartalmaznak vörös húst és állati zsírokat a fogásaik, azokból nagyon keveset használnak.

Ezen élelmiszerek korlátozása összefüggésbe hozható a hosszú élettartammal és az olyan krónikus betegségek kockázatának csökkentésével, mint például a szívbetegségek, a rák és még sok más, rossz életmód miatt kialakult megbetegedés.

1. A feldolgozott ételek ízletesebbek, és időt spórolnak nekünk – de milyen áron?

Az ultrafeldolgozott ételek kényelmesek és ízletesek is lehetnek, de a kutatások szerint nem tesznek jót egészségünknek. Costa Ricától Japánig a kékzóna-diéták egyik közös vonása az, hogy elsősorban teljes, feldolgozatlan élelmiszerekre támaszkodnak. Az olyan alapvető élelmiszerek, mint a rizs, a bab és a zöldségek, elsőbbséget élveznek az előre elkészített és készételekkel szemben, amelyek tele vannak hozzáadott zsírral, sóval, cukorral és tartósítószerekkel. 

Nehéz lehet minden feldolgozott élelmiszert kiiktatni az étrendedből, mivel azok a szószoktól kezdve az ízesített joghurton át a granolaszeletekig mindenféle kedvencünket magukba foglalhatják. Ha nem tudod teljesen elhagyni, törekedj egészségesebb feldolgozott élelmiszerek választására, amelyek tápanyagokkal, például rostokkal és fehérjékkel töltik fel a szervezeted.

A jobb egészség érdekében kerüld a cukros nassolnivalót, és válassz olyan tápláló alternatívákat, mint a dió és a gyümölcs.

2. Mi a helyzet a cukorral és szénhidrátokkal?

Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy a hosszú élettartamot szabotáló táplálkozási bűnösök egyike a túl sok cukor. 

A cukor mindenütt megtalálható a feldolgozott élelmiszerekben. Bár az olyan ételektől, mint a sütemények, édességek és fagylalt, szinte elvárható, hogy cukrosak legyenek, az ízesítők, szószok, salátaöntetek és más előrecsomagolt ételek összetevői meglepő módon szintén cukorforrások lehetnek.

A túl sok édesség súlygyarapodáshoz, hangulati problémákhoz, bőrproblémákhoz, valamint a cukorbetegség, a máj- és szívbetegség magasabb kockázatához vezethet, ami természetesen az élethosszra is negatív hatással van. A cukros finomságok helyett a kék zóna lakói hajlamosak olyan ételeket nassolni, mint a dió, amely tele van rostokkal és egészséges zsírokkal, vagy tápláló gyümölcsök után nyúlnak valami természetes édességért. 

3. A kellemesebb textúrát, hosszabb eltarthatóságot biztosító finomított gabonák

A finomított gabonák, például a fehér kenyér, a tészta és a péksütemények, szintén kerülendők. Noha az ezeken a területeken élők étrendje köztudottan magas szénhidráttartalmú, de egy fontos figyelmeztetéssel: az itt élők előnyben részesítik a teljes kiőrlésű gabonákat a hagyományos, nyugati étrendben népszerű, finomított, fehér lisztes társaikkal szemben. 

A gabona feldolgozása során a tápanyagok, például a rostok, a vitaminok és az ásványi anyagok kiürülnek, hogy kellemesebb textúrát és hosszabb eltarthatóságot hozzanak létre. Gyakran olyan adalékanyagokat is kevernek ezekhez a termékekhez, mint a zsírok és a cukor.

Ennek eredményeként az olyan élelmiszerek, mint a fehér kenyér, a tészta, a pizza és a péksütemények több kalóriát tartalmaznak, de kevés más táplálkozási előnyt biztosítanak, és károsak lehetnek a szív egészségére is.

A finomított gabonákban található rosthiány miatt kevésbé laktatóak, mint a teljes kiőrlésű gabonák, így nagyobb valószínűséggel visszük túlzásba fogyasztásukat, ráadásul alaposan megugrik a vércukorszintünk is egy-egy adag belapátolása után. 

4. Mi a helyzet a kolbászokkal és sonkákkal?

A vörös húsokat, különösen a feldolgozott húsokat, például a kolbászt, mértékkel fogyasztják.

A kék zónák lakói hajlamosak egyes fehérjeforrásokat, például a babot és a tenger gyümölcseit előnyben részesíteni a vörös húsokkal szemben. Dan Buettner kutató szerint a kék zónák étrendje leginkább növényi alapú, ami részben megmagyarázhatja, miért élnek meg ilyen szép kort az ott élők. Tanulmányok ugyanis kimutatták, hogy azok, akik több húst esznek, nagyobb arányban szenvednek szív- és egyéb krónikus betegségekben. 

Sok szakértő és tanulmány is azt javasolja, hogy mértékkel fogyasszunk vörös húst, ha egyáltalán eszünk belőle. Hús helyett a kék zónákban élők általában a magas fehérjetartalmú vega ételeket, például a babot, a magvakat, a halat, bizonyos tejtermékeket és a tojást építik be étrendjükbe.

5. A diétás üdítők sem sokkal jobbak a cukros italoknál

A bizonyítékok szerint még a cukros italok diétás változatai is károsak lehetnek az egészségre. A cukros italok, mint például az üdítő, gyümölcslé, energiaitalok és hasonlók, az egyik legelterjedtebb hozzáadott cukorforrás a szokásos, nyugati étrendben, miközben fogyasztásuk növeli a rák és más betegségek kockázatát.

Míg egyesek áttértek a diétás üdítőkre, hogy elkerüljék a hozzáadott cukrot, valamint a mesterséges édesítőszerek, például az aszpartám egyre népszerűbbek, a szakértők szerint ezek az alternatívák nem sokkal jobbak az egészségre nézve. Egyes bizonyítékok alapján az édesítőszerek a rák és a szívbetegség magasabb kockázatával, valamint az erősebb sóvárgással és az édes ízek iránt kialakuló alacsonyabb érzékenységgel hozhatók összefüggésbe. 

Egy kis kényeztetés kedvéért néhány kékzóna-diéta magába foglalja a vörösbort az étkezésekhez, amely ha kis mennyiségben isszák, minimális kockázattal, ugyanakkor potenciális előnyökkel jár.

6. Az állati zsírokat gyakran olívaolajra cserélik

Mivel a kékzóna-diéták többnyire növényi alapúak, receptjeik nagymértékben támaszkodnak az olívaolajra és hasonló zsírforrásokra. Ma már több bizonyíték van arra, hogy ezek a telítetlen zsírok csökkenthetik a koleszterinszintet, és javíthatják a szív egészségét, összehasonlítva azt az állati eredetű telített zsírokkal. 

A bizonyítékok azonban azt is sugallják, hogy a vaj kis mennyiségben valószínűleg ártalmatlan, ezért előfordulhat, hogy nem kell teljesen elhagynunk – a szakértők szerint ugyanakkor jó, ha mérsékelten használod azt és más telített zsírforrásokat, különösen akkor, ha jó minőségű forrásokból származnak.