Biztos veled is megtörtént már, hogy hirtelen az a furcsa gyanúd támadt, hogy valaki figyel téged. A kutatók már régen rájöttek, hogy sokféle oka lehet ennek az érzésnek, és ezek az okok az agyunk működésében keresendők.
Az agyunk evolúciósan arra van beállítva, hogy minden lehetséges fenyegetésre felkészüljön. Ezt a túlélési ösztönt a megerősítési elfogultság révén is képes fenntartani, vagyis sokkal inkább megjegyezzük azokat az alkalmakat, amikor beigazolódik a feltevésünk arról, hogy megfigyelnek, szemben azokkal az esetekkel, amikor hátra fordulva nem látunk senkit, aki minket figyelne. Vajon mi válthatja ki konkrétan ezt az érzést belőlünk, és hol van az észszerű határa?
Ezek az árulkodó jelek figyelmeztetnek
A pszichológusok arra már korábban rájöttek, számos oka lehet annak, ha valaki úgy érzi, mintha megfigyelnék. Lehet, hogy egyszerűen arról van szó, hogy a korlátozottan érkező vizuális jeleket az agy túlkompenzálja, vagy egy minimális ingert, zajt érzékel, amelyhez egy történetet gyárt saját védelme érdekében. Adódhat olyan külső ingerekből, mint egy ijesztő könyv elolvasása vagy egy thriller megnézése a tévében, esetleg ha egy olyan hírről szereztünk tudomást, ami traumatizált bennünket. De okot adhat a furcsa érzésre olyan súlyos mentális betegség is, mint a paranoia, vagy valamilyen agyi betegség is.
Emellett azonban valóban megesik, hogy néha tényleg figyelnek bennünket. Egy nemrég publikált tudományos cikk szerint az emberek valószínűleg érzékenyek lettek egy másik ember tekintetére. A kutatók mindezt azzal magyarázták, hogy az emberi agynak van egy olyan neurális, vagyis idegi természetű hálózata, amely kizárólag a tekintet feldolgozására szolgál.
A szakértők feltételezése szerint a tekintet iránti figyelmünk azért alakult ki, mert ez támogathatja az emberek egymással való együttműködését.
Ezt a képességet pedig nem nehéz elsajátítani, hiszen abból, hogy a pupillái merre fókuszálnak, könnyű észrevenni, hogy valaki merre néz. Emellett a perifériás látásunkkal olyan jeleket is felfedezhetünk, mint például a testbeszéd, amely szintén árulkodó jele lehet annak, ha valaki minket néz.
A cél a veszély elkerülése
A fentieken túl kiderült továbbá, hogy azoknál, akik traumatikus eseményeket éltek át, a hiperéberség olyan védekezési mechanizmussá vált, amely a veszélyek elkerülésével megakadályozza a jövőbeni stresszt. Az olyan tünetek, mint a paranoia és a szorongás, amelyek általában stresszes események után jelentkeznek, szintén az agy hasonló régiójában jelentkezhetnek.
Ha túlzottan aktív, esetleg trauma vagy fizikai behatás miatt megsérül az amygdala, vagyis az emlősök agyának az a része, amely az érzelmi működésért, és legfőképpen az érzelmi töltöttségű tapasztalatok tanulásáért felel, mindez olyan fokozott érzelmi reakciókhoz vezethet, mint például a fenyegetés észlelése.
A hatodik érzékre is hivatkozunk
Az érzés, hogy figyelnek bennünket, nem csupán kényelmetlen, de néha valóban ijesztő is lehet. Bár a fenti kutatási eredmény azt bizonyítja, hogy az agyunk akkor is képes érzékelni, hogy valaki néz minket, ha erről a saját szemünkkel, tudatosan nem is győződünk meg. Ennek a bizonyos hatodik érzéknek a megléte hosszú évek óta foglalkoztatja a szakembereket. Ezt a más néven érzékszerveken túli érzékelésnek (ESP) is nevezett jelenséget az is megerősítheti, ha valóban érzékeljük, meg is tapasztaljuk a bizonyítékot. Vagyis megfordulunk, és látjuk, hogy tényleg néz minket valaki. Ugyanakkor
a megerősítéshez elég csupán tízből egyetlen alkalom ahhoz, hogy meggyőződésünkké váljon a tapasztalás, és erre az egy alkalomra, amikor beigazolódik a megérzés, jobban emlékszünk, mint a kilenc másikra, amikor viszont nem. Ez a kognitív torzítás a megerősítési elfogultság.
Ráadásul az is megeshet, hogy nem is bámult bennünket senki, csupán éppen akkor találkozik a pillantásunk valaki máséval, amikor a fürkésző tekintetet keresve megfordultunk.
Ekkor kell orvoshoz fordulni
De vajon hogyan lehet megkülönböztetni az észszerű óvatosságot egy komolyabb mentális betegségtől? Probléma akkor merül fel, ha valaki folyamatosan megfigyelve érzi magát.
Az, aki mentálisan beteg, elveszíti azt a képességét, hogy elgondolkodjon, vajon a vélekedése csupán megérzés, vagy valóban megfigyelik.
Például a skizofrénia tünetei közé tartozik a túlzott éberség és a paranoia, amely magába foglalhatja azt a téveszmét, hogy valaki megfigyel bennünket. A kutatások azt igazolják, hogy a skizofréniában szenvedő betegeknél a paranoia az agy azon részének abnormális működésével jár együtt, amely szabályozza az érzelmi és a túlélésen alapuló viselkedési válaszainkat, például a harcolj vagy menekülj reakciót.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az okoktól függetlenül érdemes orvosi segítséget kérni abban az esetben, ha valaki tartós paranoiát tapasztal. Ez különösen igaz, ha a megfigyelés érzése annak ellenére következik be, hogy fizikai bizonyítékok vannak arra, hogy senki más nincs ott, ahol mi vagyunk, vagy ha a megfigyelés miatti szorongás fokozódik.
Van Gogh őrült művészi rohamai többször is megnyilvánultak élete során. Sorsát nyomon követve jól látszik, nem véletlen, hogy többféle mentális betegségben szenvedett. Íme néhány érdekes tény, ami segíthet megérteni Van Gogh művészetét és személyiségét.
