CV írás

A munkaerőpiaci mozgások szezonalitásáról, a motivációs levél műfajának egyre közelebbi kihalásáról, a sikeres önéletrajz megtervezésének fortélyairól és a kiválasztási szempontok legújabb alakulásairól dr. Korpás Zoltánt, a CNA Executive Search magyarországi managing partnerét kérdeztük.

Valóban van nyári uborkaszezon a munkaerőpiacon? Előnyt szerezhet az, aki ezzel szembemegy?

A szezonalitás abszolút létező jelenség a munkaerőpiacon. Nem csak a jelentkezői oldalon, a döntéshozóknál is lelassul kicsit az élet. Egy többlépcsős kiválasztási folyamat például ilyenkor elég hosszúra nyúlhat, de a nyár mellett még a december és a január is visszafogottabb hónapok. A csendesebb időszakok azonban egyre rövidülni látszanak.

A munkavállalók oldaláról az figyelhető meg, akár már pár év munkatapasztalat után is, hogy a váltással megvárják a cég éves zárását, és az azt követő időszakban esedékes bónuszok kifizetését. A bónuszorientált munkavállalók tudatosan ehhez igazítva optimalizálják a következő pozíció elfoglalását, mert ez jó pár hónap pluszfizetésnyi összegre is rúghat.

Ha azonban valakinek olyan szaktudása van, ami az adott cégnek nélkülözhetetlen, egy halaszthatatlan projekthez elengedhetetlen, akár például egy fejlesztési feladat egy informatikusnak, akkor számára a munkáltató úgynevezett sign-on bónuszt ajánlhat fel. Ezzel ugyan ritkább esetben élnek, de ha valóban pótolhatatlan valakinek a szaktudása, a munkáltatónak megéri kifizetni azt a pár hónap kiesést, amit a váltás során szenvedne el a kiválasztott.

Ha valaki nem rendelkezik ennyire speciális tudással, de mégis ki szeretne tűnni a tömegből, hogyan állítsa össze önéletrajzát?

Ha valaki például hirdetésre jelentkezik, érdemes tudnia, hogy 

sokan el sem olvassák, hiszen az nagyjából egy oldal tömény szöveg. Egy pénzügyi elemző, aki adatorientált, valószínűleg el fogja olvasni, de egy eredményorientált értékesítési vezető már kevésbé, összességében azt mondanám, tíz döntéshozóból jó, ha kettő elolvassa.

Ennél ma már sokkal fontosabb a CV tetejére, közvetlenül a fejléc alatti részbe illesztett, úgynevezett mission statement. Ez egy 3-5 soros rövid összefoglalója nem az eddig elért eredményeknek, hanem a jelölt értékeinek, céljainak. 

Milyen újdonságok figyelhetők még meg az önéletrajzzal kapcsolatban?

Egyre nagyobb teret hódítanak az infografikával vizuálisan érzékletesebbé tett, gyorsan mély benyomást keltő önéletrajzok. Nyelvismeret alatt például már nem az angol, német stb. szavakkal találkozni, helyettük zászlócskák jelzik az adott idegen nyelvet. Mellette a tudás szintjét pontokkal kiskálázzák.

Fontos a struktúra, a vizualitás, és az, hogy mennyire informatív. Az üzenet így nagyon gyorsan átmegy, az önéletrajz jól átláthatóvá válik. Emellett a skills, azaz jártasságok címszó alatt felsorakoztatott extra szakmai képességekkel, vagy a values, azaz értékeknél feltüntetett fontos emberi kvalitásokkal, amiktől jó kolléga és hasznos munkatárs lesz valaki, szintén jó benyomás kelthető a személyzeti tanácsadó cégekben, illetve a leendő munkáltatóban. De ilyen a személyközi hatékonyság említése, vagy a walk the talk mentalitás, vagyis az 'azt teszem, amit mondok' elv is.

Mi a jelenlegi álláspont az önéletrajzon a fényképpel kapcsolatban?

Ismerjük a GDPR-előírásokat, amelyek érthetőek bizonyos adatvédelmi szempontok mentén. Ehhez hasonlóan a fénykép elhelyezését is ma már sokan nem tartják politikailag korrektnek.

Ezzel igyekeznek minimalizálni a nem és a kor alapján történő választást. Van, ahol ezt már nagyon komolyan veszik. Az angolszász kultúrkörben például ma már nem is kérhető fénykép az önéletrajzra. Sőt, Németországban az álláshirdetéseket 3 nemre vonatkozóan teszik közzé: a w (nő), és az m (férfi) kategóriái mellett ott már kötelezően megjelenik a d jelzésű harmadik csoport is. Mindenesetre a személyes tapasztalatom az, hogy nálunk Magyarországon egyelőre továbbra is van jelentősége a fotónak.